Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok
kívülről illeszkedett a lakatlemezbe, annak dörzskereke fölé épített serpenyő, melyet az iménti serpenyőfedél védett. Ez a megoldás a keréklakatos szerkezetekre volt jellemző, míg a korábbi kanócos puskalakatoknál a felporzó serpenyőt a csővel összeépítették. Ez utóbbira példa egy ozorai ép pisztolycső is.22 Az újpalánki teljes cső hossza eredetileg több mint 40 cm lehetett, a rögzítésére szolgáló végnyúlvány törése miatt azonban jelenleg 33,7 cm. (Ennek előkerülési helye a 60/A jelű fémmegmunkáló műhely gödre, melyben több, fegyverzethez tartozó tárgy is volt.) A másik nagyobb csőmaradványnak hiányzik a kimeneti csővége, de hossza így is meghaladja a 25 centimétert, tehát mindkettő a keréklakatos pisztolyok nagyobb méretű változatához tartozott. Felhúzókulcsok. A keréklakatos zárszerkezetek fontos tartozékai voltak a rugók felhúzására szolgáló kulcsok. Ezek egyik végén egy négyzetes lyukat képeztek ki, amely illett a rugó felhúzására készített, ritkábban háromszög átmetszetű, többnyire négyzetes átmetszetű tengelyvégre.23 Ellentétes végüket általában a fegyver csavarjainak meghúzására szolgáló csavarhúzóvá alakították. Középtájon egy kerek lyukkal ellátott fül vagy a pengén lévő lyuk szolgált a kulcs biztonságos felfüggesztésére, ami azért volt fontos, mert a kulcs elvesztése esetén a fegyver használhatatlanná vált. Egy a leírtakhoz hasonló felhúzókulcs Füleken is előkerült.24 Nyolc felhúzókulcsunk közül hét darab mívesebb kivitelű. Ezek feltehetően a fegyvereket előállító puskaműves műhelyek termékei (8. tábla 1-4, 6-8). A nyolcadik - egy négyzetes nyílású, egyszerű kovácsolású lemezkulcs - azonban helyi lakatos készítménye lehet (8. tábla 5). Golyóöntő formák és fogók. Míg ágyúgolyókat csak megfelelő felszereltségű műhelyekben önthettek, addig a kézi lőfegyverek apróbb és túlnyomóan ólomból öntött lövedékeit helyben, „házilagosan” készítették. Az agyag- és kőnegatívok, a bronz öntőformák és vas öntőfogók a vár teljes területéről szétszóródva, különböző hulladékgödrökből, romeltakarítási közegből kerültek elő. Bármely tűzhely vagy szabadtűz alkalmas volt az alacsony olvadáspontú alapanyag megolvasztásához és formába öntéséhez, és az ehhez szükséges felszerelések használata sem igényelt különösebb szaktudást. A tűznyomok közelében lévő, kifolyt és megdermedt ólommaradványok, vágóeszközök nyomát viselő ólomtáblák és lepényalakú darabok is azt támasztják alá, hogy a katonák ráérő idejükben ezekkel az eszközökkel maguk készíthették el a szükséges lövedékmennyiséget. A legolcsóbb - a fém változatok pótlására helyben is elkészíthető - golyóöntőformákból két égetett agyag- és egy homokkőnegatív került elő.25 Előbbiek készítése egyszerűbb volt, mivel a lágy agyagba nyomott ólomgolyó lenyomatát csak kiigazították, majd a két féldarab rögzítésére szolgáló furatok elkészítése után a negatívot csak szárítani és kiégetni kellett (8. tábla 9, 11). A könnyen faragható homokkő esetében fűrész és fúró segítségével készült a negatív (8. tábla 10). Ugyanilyen módon előállított - egy-egy ólomgolyó öntésére alkalmas - öntőformák ismertek Ozoráról és Pécsről is.26 Utóbbi világos homokkőből készült, az ozorai példány anyaga pedig „szürke, palás kőzet".27 (Ezt közreadója éppen az újpalánki leletek ismeretében datálta a 17. századra.) További golyóöntők találhatók még a „Pécs mindennapjai a török félhold alatt” című kiállításon, melyek közül egy törött példány a korábbi, márévári feltárások anyagából,28 egy sörétszerű apró gömböcskék és puskagolyók öntésére egyaránt alkalmas táblaformájú negatív pedig Pécsváradról ismert.29 A vasból kovácsolt, harapófogószerűen hosszú szárakkal és rövid, öntőüreges pofákkal készített 22 GERE 2003,17,147. 3. tábla 1. 23 KALMÁR 1971,237-238. 24 KALMÁR 1959, 10. és XIV. tábla. - További (kalapács alakú fejjel készített, csiholóacél-nyelű, adagolóval kombinált) változatai: KALMÁR 1971,237-238. 201-205 kép. 25 GAÁL 2015,151. 7. kép. 26 A pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében. Ltsz.: JPM K.79.10.26. 27 GERE 2003,46,171, 27. tábla 1. kép. 28 Márévár, 1964. évi ásatás, G. szelvény. Ltsz.: JPM K.78.82.2. 29 Pécsvárad-Vár. Ltsz.: JPM K.88.1.60. 320
