Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről
tette ki az értelmiség,146 de egyes visszaemlékezők szerint arányuk esetenként a 30%-ot is elérhette.147 Ezekből a fiatal joghallgatókból, jurátusokból, egyéb értelmiségi elemekből, akik 1848 nyarán, főként a lázadó délvidéki szerbek elleni hadjáratokban, már kellő harci tapasztalatokra tettek szert, kerültek ki nagyobbrészt az új honvéd zászlóaljak tisztjei az ősz során.148 A pozsonyi országgyűlési ifjúság említett vezéregyéniségei közül a legradikálisabb Székely József századosként érte meg a világosi fegyverletételt.149 Egykori Pesti Divatlap-béli munkatársának, Kolmár Józsefnek, fegyveres részvételéről a szabadságharcban nem sokat tudunk. Szinnyei József tudni véli, hogy 1848 nyarán egykori iskolatársa, Noszlopy Gáspár hívására elvállalta ugyan Somogy megye főjegyzőségét, de inkább Noszlopy kicsiny szabadcsapatához csatlakozva fegyvert fogott, s a dunántúli megyékben vonulgatva kísérelte meg a dunai záróvonalon való átjutást. Székely jurátustársa, Búsbach Péter (Pető) szintén kapitányként, 1849. augusztus 15-én Facsetnél esett fogságba.150 A nála négy évvel idősebb, jómódú középnemes családból származó Bezerédy Elek, kinek tárgyilagos, szigorúan a tényekre szorítkozó levelét elsőként közöljük pozsonyi forrásaink között, nemzetőrként több dunántúli ütközetben is részt vett.151 A POZSONYI MÁRCIUSI NAPOK AZ EGYKORI RÉSZTVEVŐK VISSZAEMLÉKEZÉSEINEK ÉS AZ EGYKORÚ TÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSOKNAK A TÜKRÉBEN Míg a pesti forradalom kirobbantóinak és diadalra juttatóinak, az áldott emlékű „márciusi ifjak”- nak nevét és tetteit följegyezték és megörökítették,152 addig a pozsonyi események hősei zömmel névtelenek maradtak. Nagyszerű fellángolásukat, az utolsó rendi országgyűlésen kulcsszerepet játszó Kossuth tevékenységének dokumentumait sajtó alá rendező Barta István találó kifejezése szerint „nekilendülésüket” elhomályosította a „Fiatal Magyarország” mozgalma köré csoportosuló társaság forradalmi tüze, remek helyzetfölismerése és gyors cselekvése. Korábban ez még nem volt ilyen egyértelmű. Pozsony történetének monográfusa, Győri Vilmos 1911-ben lelkesülten még úgy fogalmazott, hogy míg 1526-tól a nemzeti törekvésekkel szembeni Habsburg politika fontos támasza és kiinduló pontja volt a fővárossá és koronázási székhellyé előlépett egykori határváros, „a nagy reformkorszakban Pozsony lett az újjászületés bölcsője.”153 A szepesi szász, „cipszer” származású (eredetileg Halbschuh) Irányi Dániel (1822-1892), aki a liberálisok radikálisabb szárnyához tartozott, majd a márciusi fiatalok csoportjának egyik tagjaként 146 HERMANN é. n. [2009], 87. Degré Alajos a Földváry Lajos által Pesten szervezett önkéntes nemzetőr zászlóalj negyedik századának kapitányaként 1848 augusztusában került ki Óbecsére, ahol részt vett a lázadó szerbek elleni harcokban. Emlékiratában megemlíti, hogy a zászlóaljba jelentkező fiatalok között található volt „ ... ügyvéd, hivatalnok, jurátus, a helytartótanács minden fogalmazói és gyakornokai, fiatal birtokos kereskedő’.’ (DEGRÉ 1883 II. 50.) A saját századában is „igen sok művelt és derékfiú" szolgált, így pl. megemlíti hadnagyát, Kölcsey Kálmánt (1825-1849) (Uo. 61.), Kölcsey Ferenc unokaöccsét, aki a délvidéki harcok után a komáromi várőrséghez került, s Újszőnynél hősi halált halt. (BONA 1998, 298.) 147 Búsbach Péter, egyik jurátus levélírónk, önkéntesként az elsők között jelentkezett az újonnan létesített egyik honvédzászlóalj, a pécsi székhelyű 8. honvédzászlóalj állományába. Ebbe a zászlóaljba Baranya, Tolna, Somogy és Bács-Bodrog megye fiataljait sorozták. A tolnai illetékességű Búsbachot a 3-ik századba osztották be. Egykorú, 1848. júl. 13-án, Pécsett keltezett naplójának tanúsága szerint a század állományának „legalább is egy harmada magasabb műveltségű, magasabb iskolákat végzett ifiakból, sőt helylyel-közzel köztisztviselői állást, megyei esküdtséget, megyei tiszti jegyzőséget elfoglalt fiatalságból" tevődött össze. (BÚSBACH 1898-1899,1. 62. /II. rész. Szabadságharc és forradalom. Napló./) 148 HERMANN é. n. [2009], 87. 149 Székely 1848 szeptemberétől hadnagy volt a Zrínyi önkéntes, októbertől pedig a 35. Zrínyi honvédzászlóaljban. Harcolt Jellacic serege ellen. 1849. febr. 8-án főhadnaggyá, majd febr. 11-én századossá léptették elő. (BONA 1988, 581.) 150 Uo. 141. 151 PALATÍNUS 1911,1. 114. 152 A millennium évében, 2000-ben jelentette meg a Magyar Nemzeti Múzeum, Körmöczi Katalin szerkesztésében, csaknem 600 oldalas, igényes kiadványát, méltó emléket állítva a pesti forradalomban kulcsszerepet játszó ismert és már csaknem elfeledett értelmiségi ifjaknak. (KÖRMÖCZI 2000) 153 GYŐRI 1911, 91. Idézi: VARSÁNYI 1996,438. 530
