Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban
vidéki trencsénteplici fürdőt317, valamint a baranyai, frissen felfedezett harkányi fürdőt318. A tren- csénteplici forrásokra a monda szerint egy sántító pásztor az eltévedt juh keresése közben talált rá. Erre emlékeztet a város mai címere is, amin egy juh látható. A helyi fürdők hírnevét az öt 36 és 40 Celsius fokos, 22 1/s vízhozamú, gyógyhatású gipsz-kéntartalmú forrás vívta ki. További gyógyhatású termék a kénásvány-sár, amely pakolásként használatos. 1826-ban már a melegvíz-forrásokat szabályszerűen kiképzett medencékben gyűjtötték össze, és ezeket helyes előrelátással közvetlenül az egyes források fölött építették meg. Minden medencén átfolyt a víz, vagyis az egyik oldalon befolyt, a másik oldali kivezető csatornán át pedig kifolyt onnan. Kivételt csak a szegények és a zsidók fürdői képeztek, mert ezekbe nem épültek a források fölé, hanem ezek a vizet a polgárok fürdőjéből nyerték, melyeket ettől csak egy fal választott el. Ez a három fürdő ugyanis egy közös ötszög alakú épületben helyezkedett el. Itt tehát úgynevezett használt vízben fürödtek a betegek. A polgárok fürdője és a másik két fürdő a fürdőmester lakása mellé, a konyhával és a kastéllyal szemben, a tiszti fürdő viszont a kastélyhoz közel épült, és ettől kis távolságra építették meg az uraság fürdőjét (a főurak fürdőjét).319 Magda Pál szerint: „...Nevezetes a Trentsini jó ser, de legnevezetesebbek a Trent- siniferdők, a közel levő Teplitz falu m., a hol Vesselényi Palatínus az öszvegyültt Magyarokkal nagy dolgokatforralt. Az itt való vizek sokfélék: italra való forrás, úriferdők, a Tisztekférdője; új vagy polgári, közönséges ferdők, zsidók és szegények ferdöje. Ádámi Pál orvos ezen részeket találta bennek: El- asticus kénköves spiritus; valóságos kénkövet, melly a kénköves májhoz hasonló, közönséges sót; üvegnek való földet. Hasznok tapasztaltatik hideg betegségekben, anyaméh nyavalyáiban, a hó számnak gátolásiban s bőfolyásiban, epe kiöntésben, tagoknak szaggatásaiban s több eféle nyavalyákban’.’320 Fényes Elek szerint: „Teplitz, f. Trencséntől északkeletre 1 Vi órányira a Teplicz vize völgyében. 82 csinos házzal s 536 l. E helység híres ásványvizéről s melegfördőjérői ismerestes, mellyet közéletben hibásan trencséninek neveznek. Haszna leginkább kitűnik a köszvényben, tagok zsibbadásában, csuzban, zsugorodásban, sebek meggyógyításában. A fördés közönségesen együtt történik, mi elég hiba. Egyébiránt afördő helyet,melly épületekkel meglehetősen el van látva, idegenek közül a lengyelek leginkább látogatják’.’321 „Teplicz, tót f. Trencsén vgyéb., Trencséntől Észak-keletre 1 Vi órányira, a Teplicz vize völgyében. A helység 82 csinos házban, 594 kath., 5 zsidó lak. számlál. Híressé teszi ezen helységetaz ő régi, s foganatjára nézve egy az elsők közül való meleg kénköves-forrása,melly közönségesen trencséni fürdők neve alatt esmeretes. A víznek alkotó részei: elszálló kénköves szesz, konyhasó, szénsavany, natzetője. 1825-27-ben Tolna megye első követe az országgyűlésen. Birtokai: 1835: Fejér megyei lakos, Nemesdömölkön (Vas megye) is birtokos. 1839: Id. Ferenc királyi tanácsos és if). Ferenc fejéri főjegyző csőri birtokosok. 1842: Tolna megyei birtokaik értékük négyszeresére rúgó adósságaik miatt eltűntek a megyéből. - PÁLMÁNY 2011, 1047. 317 Pap Gábor ügyvéd levélben kérte Csapó Dánieltől, a Nádor csatornái Társaság elnökétől munkájáért ígért járandóságát: „Én a Tép- litzifördöböl jővén most haza ismét olly helyhezvetésbe jöttem, hogy múlhatatlanul nagy útra kell indúlnom - böltsen által láthatja a Tek. első Al Ispány Úr, hogy már a fördöbe létei is jól ki költeti az embert - hát még öt heti fördöbe lét után újjra meszszire utazni?’’ - MNL TML Csapó család iratai - Levelezés „P” 58. doboz 230. pali. - Adámi Pál (Bellus, 1739. július 9. - Bécs, 1814. szeptember 21.): orvos. Középiskoláinak elvégzése után 1760-ban Bécsbe ment jogot tanulni, azonban csakhamar átiratkozott a medicinára. 1766-ban lett orvosdoktor. Az ausztriai és stíriai marhavész során 1767-ben Horvátországban királyi állatorvosnak, 1775-ben a bécsi egyetem állatorvosi korának tanárává nevezték ki, ezt a tisztséget haláláig viselte. 1766-ban Trencsén megye gyógyvizeit elemezte. - KARASSZON - KURDI 1974. 318 Bésán Károly sógor írta Csapó Dánielnek 1832. július 31-én Dunaszekcsőről: „...én is Fördőben voltam Harkányban vagy 14 napokik, ahol is több urakkal jöttem öszve, leg inkább Báts vármegyékbul, mitsoda haszna volt a fördésnek én semmit sem mondhatok felőle, mert nékem se használt, sem ártott..I’ - MNL TML Csapó család iratai - Bésán Károly levele Csapó Dánielhez Dunaszekcső, 1832. július 31.44. doboz 69. pali. — CSIFFÁRY 2004,58. - dunaszekcsői báró Bésán család: egyike a 17. század végén nemességet kapott és a 19. század végére kihalt magyar családoknak. Bésán István nevével találkozunk először, aki 1695. április 12-én kapott nemesi címerlevelet I. Lipót királytól, és ezt még az évben Sopron megyében ki is hirdette. Az 1754-55-ös nemesi összeírás alkalmával a családból Baranya megyében Imre igazolta nemességét. Károly három fia, János, Antal és Károly 1826. július 7-én bárói címet kaptak. A család 1887-ben Jánossal kihalt. Ezt követően 1887. decemberében a Bésán család nevét, előnevét és címerét, a bárói jelvények nélkül, a családdal Talliánné Bésán Anna révén rokonságban álló Jankovich Józsefre ruházták át, aki azután 1888- ban fel is vette a Jankovich-Bésán kettős nevet. Bésán Károly felesége Gindly Klára volt. - NAGY II. 1858, 60. 319 RUTTKAY 1970, 157. 320 MAGDA 1819, 200-201. 321 FÉNYES II. 1847,142. 454
