Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Szabó Géza–Békefi Mónika–Király Edit–Csányi Viktor: Bonyha középkori település területén 2015-ben végzett megelőző régészeti feltárás. Előzetes beszámoló

Leletanyaga: nagy mennyiségű késő középkori kerámiaanyag. Lassú és gyorskorongolt faze­kak töredékei, közöttük fenékbélyeges aljtöredékek, hullámvonallal, bekarcolt vonalköteggel díszített oldaltöredékek, korsók fül-, alj- és oldaltöredékei. Vörös sávos festésű, sárga edény peremtöredéke, fekete festésű edény oldaltöredéke, belül zöld mázas edény aljtöredéke, bécsi grafitos fazék aljtöredéke. A gödör betöltéséből egy négyzetes keresztmetszetűre kovácsolt va­seszköz hegytöredéke is előkerült. BFQ184.: Kerek, 460 cm mély kút. Betöltése fekete agyagos talaj volt, helyenként szürke agyagfol­tokkal. Bontása során nagy mennyiségű famaradvány, főleg vastagabb ágak, valamint állatcson­tok és kis mennyiségű kerámia illetve némi szerves növényi maradvány - talán szalma - került elő. A kút alján, már a talajvizes rétegben kisgyermek csontvázához tartozó koponya, bordák és csigolyák voltak. Leletanyaga (13. tábla 4—7; 14. tábla 1-4): nagy mennyiségű késő középkori kerámiaanyag. Lassú korongolt és gyorskorongon készült fazekak töredékei (13. tábla 5, 7; 14. tábla 1-2), közöttük ke­reszt alakú fenékbélyeggel ellátott aljtöredékek (13. tábla 4). Kaolinos soványítású edények, faze­kak és poharak töredékei (14. tábla 3-4), fedőtöredékek (13. tábla 6), sárga, homokos soványítású korsók fül- és oldaltöredékei. Vastag falú, kaviccsal erősen soványított anyagú, fazék formájú edény oldaltöredéke, kályhaszem-töredékek. A fazekak díszítései között bekarcolt hullámvonal és vonalköteg fordul elő. A fémleletek között vaskések, szegek, vasalatdarabok, zárszerkezet tö­redékei kerültek elő (21. tábla 15; 22. tábla 16). BFQ185.: A Bartók Béla utcai részen a feltárással vizsgált nyomvonalat a régi úthoz csatlakozó rész alatt ferdén keresztbe vágta egy 4 méter széles, 30 méter hosszan dokumentált barna agya­gos, tömörödött sáv. A talaj annyira tömörödött, mintha zúzottkő szemcsék lennének egymás mellett. Hasonló talajszerkezet a földes utakra jellemző, ami arra mutat, hogy itt egy földes út húzódhatott az egyébként a középkori objektumoktól is mentes területen. A szelvénynek ebben a végében szinte csak őskori, a Lengyel-kultúrához sorolható, az agyagos útba taposott cserepe­ket figyeltünk meg több foltban is. Leletanyaga: értékelhető középkori leletanyagot nem tartalmazott. BFQ187.: Enyhén ovális, 160 cm hosszú, 148 cm széles, 580 cm mély kútakna. Bontása során 4 mé­ter mélységben jelent meg a kútszerkezethez tartozó faanyag. Aljának betöltésében viszonylag sok épületomladék, tégla-, kődarabok, egész nagy fél, háromnegyed lapos téglák, gazdagnak mondható leletanyag volt. Az előkerült fűzvessző és karódarabok, a folyamatosan nyesett ré­tegek megfigyelései arra mutattak, hogy ez is egy fonott bélésű kút volt, amit a víz szűrésére kívülről szürkeagyag réteggel vettek körbe. Leletanyaga: egy keskeny talpon álló, vállában kiszélesedő testű, durva szemcséjű homokkal so­ványított anyagú, gyorskorongon készült korsó töredéke. Erősen kiegészített, nyakrészénél eltö­rött. A nyak és a váll találkozásánál keskeny, plasztikus borda húzódik. Ezen kívül kavicsos, ho­mokos soványítású, különböző színű edény oldaltöredékek, fazék peremtöredéke, korsók fül- és oldaltöredékei találhatóak a leletanyagban (14. tábla 5). A kútból egy erősen összegyűrt rézedény nagyobb darabja is előkerült (22. tábla 17), a famaradványok között pedig 460 cm mélységben egy favödör szélein a csapoláshoz elvékonyított feneke feküdt (26. tábla 4-5). BFQ188.: A malomtó tápcsatornájának metszete. A nyesett felszínen a domb tövében a telepü­lésobjektumokkal borított domboldal és a malomtó sárga, lösziszapos feltöltődése közötti ré­szen nagyon szépen kirajzolódott egy, a hegy felé futó, szürke-fekete humuszos betöltésű, 6-8 méter széles sáv. Ez a nyomvonalunkat ferdén vágta, így a metszetét is ehhez igazodva készí­91

Next

/
Oldalképek
Tartalom