Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Szabó Géza–Békefi Mónika–Király Edit–Csányi Viktor: Bonyha középkori település területén 2015-ben végzett megelőző régészeti feltárás. Előzetes beszámoló
tettük el. A ferde metszet miatt az alján mintegy 2,5 méter szélességben az egykori vízfolyásra utaló, egészen apró szemcsés, mészzárványos réteg volt, amit egy 40 cm vastag, sárgásbarna, humuszos, löszös feltöltődés után egy újabb meszesebb, kavicsosabb, löszzárványosabb réteg követett 40 cm vastagságban. A feltöltődésében több tégladarab és egy nagyobb mészkőtömb is volt, amelyet in situ dokumentáltunk. Leletanyaga: értékelhető leletanyagot nem tartalmazott. A FELTÁRT LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE5 Az objektumokból származó leletanyag legnagyobb részét a település-feltárásokon tapasztaltaknak megfelelően a különböző edénytöredékek teszik ki. Kisebb mennyiségben fordulnak elő fém- és kőtárgyak. A feldolgozás jelenlegi szakaszában a feltárt leletanyag kronológiai szempontból csak széles spektrumban osztályozható. Jelen előzetes feldolgozás során elsődleges feladatunk az egyes nagyobb periódusok (Árpád-kor, késő középkor), illetve a speciális tárgycsoportok (import tárgyak, idegen etnikumhoz köthető tárgycsoportok) elkülönítése és meghatározása volt. A feldolgozás során az anyag összehasonlító elemzésénél a bonyhádi Tesco áruház építése során végzett mentő feltárás tárgyegyüttese szolgáltatta a kontrollcsoportot. Szélesebb kitekintésre a teljes leletanyag részletes feldolgozása során kerülhet sor. Kerámia A kerámiák változatos formában jelennek meg a feltárt leletanyagban. Az edénytöredékek nagy része típus és funkció szempontjából is csak nehezen osztályozható, ugyanakkor az egyértelműen látszik, hogy a kerámiaanyag legnagyobb hányadát a különböző főző- és tárolóedények töredékei teszik ki. A leletanyagban az Anjou-kor utolsó felére, valamint az azt követő másfél évszázadra keltezhető emlékek dominálnak. Az Árpád-kori és a 16. század középső évtizedeire keltezhető edénytöredékek a virágzó középkori település gyökereiről, valamint utóéletéről tanúskodnak. A különböző kerámiatípusok Tolna megye-szerte megtalálhatóak. A megye késő középkorának régészeti kutatása alapvetően néhány jól ismert lelőhelyre fókuszál/fókuszált, ebből adódóan elsősorban a középkori váraiból (Váralja-Várfő,6 Felsőnyék-Várhegy7, Dombóvár-Gólyavár, Ozora8) és Ete elpusztult mezőváros9 feltárt objektumaiból áll rendelkezésre jelentős mennyiségű publikált leletanyag. Cserépbográcsok (1. tábla 4; 3. tábla 5; 11. tábla 3-4.) Öt objektumból (BFQ004., BFQ018., BFQ038., BFQ101., BFQ110J1.) különítettünk el cserépbogrács perem-, oldal- és aljtöredéket. Ezek egy része kifelé és befelé is megvastagodó, szögletesen levágott peremtöredék. A perem alatt bevagdalt díszű és a perem alól induló, spirális vonalköteggel díszített példány is ismert a leletanyagban. Ezek az edények általában a 13. század végére, a 14. század első harmadára keltezhető fazéktöredékekkel együtt kerültek elő, ugyanakkor néhány esetben nem zárható ki későbbi keltezés sem. A BFQ018. objektumban például vörös sávos festésű kerámiatöredékkel együtt fordult elő bográcstöredék. 5 A leletanyag előzetes értékelése anyag- és tárgycsoportonként történik. A minél pontosabb eredmények érdekében a feltárás leletanyagának gyűjteményi nyilvántartásba vételét követően a teljes tárgyegyüttes tételes feldolgozását is el kell végezni. 6 MIKLÓS 1998, 127-156. 7 MIKLÓS 1988, 205-225. 8 FELD et al. 1989,177-207. 9 MIKLÓS - VÍZI 1999, 207-269; MIKLÓS - VÍZI 2003, 399-406. 92
