Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Szabó Géza–Békefi Mónika–Király Edit–Csányi Viktor: Bonyha középkori település területén 2015-ben végzett megelőző régészeti feltárás. Előzetes beszámoló
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE «XXXVIII. (2016) 71-130. SZABÓ GÉZA - BÉKEFI MÓNIKA - KIRÁLY EDIT - CSÁNYI VIKTOR Bonyha középkori település területén 2015-ben végzett megelőző régészeti feltárás. Előzetes beszámoló Bonyhád középkori történetéről alig rendelkezünk írásos forrásokkal, így erre vonatkozóan a város területén végzett ásatások szolgálnak a legtöbb információval. Közel egy évtizede a Tesco áruház területén volt leletmentés, legutóbb pedig ettől pár száz méterre északra végeztünk megelőző feltárást a Forberger utca meghosszabbításában, a Völgységi-patak felett átívelő új híd és út nyomvonalának egy részén, amely a várost a dombok alján futó 6-os főúttal köti össze (23. tábla). A beruházás célja a városközpontot elkerülő út építése és a régi, rossz állapotú, 18. századi Nepo- muki Szent János-híd tehermentesítése volt. A Völgységi-patak árteréhez tartozó terület kutatása egy tavasszal tartott terepbejárással kezdődött. A nyári munka a Forberger utcai szakasz 6-os főút felőli végének humuszolásával indult. A teljesen lehumuszolt nyomvonalat kézi feltárással, illetve műszeres, geodéziai módszerekkel vizsgáltuk. A beruházó kérésére a humuszolást régészeti szempontból viszonylag vékonyan, átlagban mindössze 30 cm vastagságban végeztük, gyakorlatilag csak a gyökérzónát szedtük le. Mivel a markolók nem mentek le az altalajig, az objektumok nem rajzolódtak ki élesen, a körvonalukra gyakran csak az eltérő nedvességtartalmú foltokból tudtunk következtetni. Az ásatás során számos különböző típusú, telephez tartozó objektumot - összesen 188-at - tártunk fel és dokumentáltunk, ezek közül az egyik legnagyobb kiterjedésű és a településrészlet egészét meghatározó fontosságú a malomtó (BFQ004.) volt. A terület humuszolása során a nyesés után a sárga, egységes löszrétegben egymáshoz közel elhelyezkedő, bizonytalan körvonalú, nedves foltokat figyeltünk meg. A kézi feltárás során kiderült, hogy ezek szürke, agyagos, iszapos betöltése a sárga fedőréteg alatt összeér, ugyanakkor egyik oldalon sem találtuk meg a szélüket jelző eredeti altalajt. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy egy olyan nagy kiterjedésű, teljesen szokatlan rétegrendű objektumról van szó, amelyet hagyományos módszerrel nem tudunk feltárni, nyugati irányba, a nyomvonallal párhuzamosan egy markolóval kutatóárkot húzattunk. Ennek célja az objektum szélének meghatározása volt. A kutatóárok készítése közben annak északi oldalát folyamatosan nyestük, ezáltal egy olyan metszetet készítettünk, amelyen a rétegsorok kiválóan megfigyelhetővé váltak (24. tábla 1; 27. tábla). Ezek a rétegek a megszokotthoz 71
