Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Csekő Ernő: „Valami úri fürdőélet félszeg paródiája” (Babits Mihály). Fürdőélet egy mezővárosban, az 1880-as évekbeli Szekszárdon
gyonos polgárasszonyok is, mint Fejős Imréné, Ferdinánd Józsefné, Leitersdorfer Mórné vagy ÖrfFy Lajosné. Mindegyikükről elmondható, hogy a város elitjének tagjai, férjük a nagyközség és a megye virilistája. Az úszni tanulók a szezon végén rendre úszóverseny keretében adtak számot - természetesen a gyakorlottabb úszók mellett - tudásukról. Az aktuális fürdőidény népszerű záróeseményének is tekinthető úszóversenyek rendre táncmulatságba torkollottak. Ezzel pedig már részben át is tértünk a csörge-tói fürdő másik lényeges funkciójára, hiszen az a korabeli társasági élet egyik kitüntetett színhelyévé vált. CIGÁNYZENE, MUZSIKASZÓ, PAPRIKÁS HAL, ÉS AZ „AKADÉMIAI PYROTECHNIKUS” - TÁRSASÁGI ÉLET A FÜRDŐN A megépült fürdő és annak rendezett környezete (sétány, park, vendéglő) kiválóan alkalmassá tette azt a korban népszerű vigadalmak, táncos mulatságok számára, mi több az ambiciózus fürdőtulajdonos az intézményt klasszikus táncestélyek számára is alkalmassá tette, feldíszítette. Másrészről, Ettl József már az első idényben igyekezett a fürdő szorosan vett profiljához nem tartozó programokkal is a fürdőhöz csalogatni a vendégeket. Például két héttel az ünnepélyes megnyitót követően nagyszabású tűzijátékot rendezett a tónál. Bucsák János „akadémiai pyrotechnikus” 8 műsorszámból álló produkciójának kezdetét mozsárlövések jelezték, ahogy később ez egyéb rendezvényeknél is történt. Az egyenként is érdekes elnevezésű műsorszámokat tartalmazó „Nagyszabású mű- és légi- tűzjáték menüje” a következő volt: „I. tűzörvény, avagy a szépség non plus ultrája; II. galvanikus nap, teljes fényben; III. virágajándék; IV. virágcsoport, meglepő képlet; V. arábiai szélmalom; VI. rendkívüli tűzeső a légben; VII. szökőkút a keletázsiai harctéren; VIII. a plevnai kitörésnél szomorú fűz,"57 A vendégcsalogatónak is minősíthető program sikerességében a fürdőtulajdonos által már délutántól biztosított zene is nyilván szerepet játszott. A helyi lap beszámolója szerint „még éjfél után 2 órakor is közlekedtek a kocsik”.58 A bizonyos szempontból vásárinak tűnő kellékek, így a tűzijáték és a mozsárlövések a fürdőnél szervezett társasági programok kísérőjelenségeivé váltak, míg a zene főszerepet kapott. Amiképp ez a tónál 1882. augusztus 26-án megtartott első úszóverseny alkalmával is történt.59 A város polgársága által megtisztelt eseményen az eredményhirdetés és az értékes ajándéktárgyak átadását követően sikeres táncmulatságra került sor, amely során a táncterem is szűknek bizonyult. Az estélyt színesítő tűzijáték során pedig Ettl József először gyújtatott meg - később ez szinte specialitásává vált - a tó felső- és alsó végénél elhelyezett szalmaboglyákat, „melyek óriási világosságot terjesztettek s fényük gyönyörűen tükröződött vissza a tó csendes vízétől’.’.60 Egyébként a fürdőnél rendezett első úszóversenyen az úszni tanuló fiú-, illetve leányúszók versenyét tizenkét férfi, illetve két női induló versenye követte. A díjakat a tó és a fürdő elkötelezett híve, ezúttal a zsűri elnöke, Knór Nándorné adta át. Leitersdorfer Áron „florenczi” - [firenzei; Cs.E.] - tintatartót, Forgách Jani és Thiringer Zsigmond borostyán szipkát, míg a hölgyek Augusz Imre báró által adományozott „művészi kivitelű gyönyörű” virágcsokrot kaptak. A helyi lap beszámolója szerint a két bátor hölgy versenye igen jó hangulatba hozta a közönséget. „Derűs csevegés, örömteli mosoly, a zene harsogása, stb. igen élénkítették a versenyt’.’— írta a Tolnamegyei Közlöny.61 hetett meg az legközelebb a casinoban tartott táncestélyen, hogy csak tizenkét pár táncolta a négyest. Persze, mert a többi a fürdőben kiúszkálta magát, s elfáradva otthon pihent" Tolnamegyei Közlöny 1883. július 22. 2. 57 Tolnamegyei Közlöny 1882. július 16. 3.; TÖTTŐS 1986, 22. 58 Tolnamegyei Közlöny 1882. július 23. 3. 59 A távok a következők voltak: az úszni tanuló fiúk és lányok számára a tó felső végétől az uszoda alsó részéig, majd később - a női uszoda megépültét követően, amely közelebb esett a tó felső végéhez - a férfi uszodáig, nők esetében a férfi uszoda végéig, a férfiak esetében pedig a tó felső végétől az alsóig, majd vissza a férfi uszoda felső végéig tartott. Tolnamegyei Közlöny 1882. szeptember 3. 1,1883. augusztus 26. 3. 60 Tolnamegyei Közlöny 1882. szeptember 3. 1. 61 Az újságbeszámoló egy bájos mozzanatot is megörökített: „(...) egy úri ember érdekes megjegyzéssel bókolt a győző - [Horváth; Cs. E.] 582
