Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Csekő Ernő: „Valami úri fürdőélet félszeg paródiája” (Babits Mihály). Fürdőélet egy mezővárosban, az 1880-as évekbeli Szekszárdon

térből, fürdőszolgából, ruhatárosból, pénztárosból, őrből és a kertész feladatait is ellátó frottírozó- ból állt. A fürdőzők étellel-itallal történő ellátását Ettl József bérbe adta. Az első két évben Pernitz József, majd őt követően a nagyvendéglő bérlője, Tóth Gyula vitte a vendéglőt.15 Ettl József a vendégek fürdő és a város közti szállításáról is gondoskodott. A szerződtetett négy társaskocsi reggeli 4 órától este tizenegyig félóránként közlekedett.16

Az 1883. évi, második fürdőidényt megelőzően a fürdőtulajdonos további fejlesztésekkel, felújításokkal igyekezett a fürdője szolgáltatásait növelni. A fürdőház első évben bekövetkezett süllyedését kiküszöbölendő 1883-ban a fürdőház alját 24 hordóval erősítette meg, és az uszoda kosarát is magasabbra emeltette, a fürdőházat bordóra, míg tetőzetét feketére festtette.17 Miután a kor gyakorlatának megfelelően a fürdőházban nők és férfiak csak elkülönítve fürödhettek, az ebből adódó első idénybeli kényelmetlenségek kiküszöbölése érdekében Ettl az 1883. évi szezonra külön női uszodát emelt, amelyet a meglévő fürdőház északi oldalához kapcsolódva épített fel. Az 1883-ban végrehajtott fejlesztések másik köre egyértelműen a fürdő megnyitását követően a tó partján lábra kapott társasági életet szolgálta: a park területét jelentősen kibővítették, a sétány mentén akácokat és rózsafákat ültettek, közepére pedig tamariszkot állítottak.18 A vendéglőt kifestették, padlózatát kivikszelték.

A női uszodára visszatérve, megemlítendő, hogy annak átadására Péter-Pál napon került sor. A készülődő örömünnepet Hosszú Tóbiás álnéven jegyzett pajkos sorok azonban megtörni látszottak: „(...) bevallom gyengémet, nagyon jól esett a mi ezután nem lesz: hogy ha már nem hölgyekkel, de legalább utánuk fürödhettem! Azokkal a hullámokkal érintkezni, melyek kevéssel előbb annyi szép hölgy bájait nyaldostákl”19 20 De végül a figyelmes fürdőtulajdonosnak sikerült ezt a panaszt is orvosolnia, habár döntésében nyilván nem ez vezette. Ugyanis a női fürdőház átadását követően, az úszásoktatás érdekeire hivatkozva a nők és férfiak napszakonként cserélgették a fürdőházakat: mégpedig délelőtt nők, illetve férfiak egymás uszodájában, míg délután a sajátjaikban fürödtek. Vélhetően a helycserét az indokolta, hogy a női uszoda nem volt elég tágas az úszóoktatáshoz. Az oktatás egyébiránt 1882-ben az úszómester szerződtetésével, július 1-jét követően indult meg, s az egész évadra szólóan 12, illetve 8 forintba került. Az úszni vágyók és tanulni szándékozók részére fenyődeszka is rendelkezésre állt.

Sajnos, a fürdő és a tó korabeli állapotáról nem rendelkezünk képes ábrázolással, pedig készült ilyen, például akkor, amikor a fürdőtulajdonos 1885-ben megfestette azt: a Kalicza Károly festő által „művészi alkotásban kiállított” 1,5 m x 2,5 m nagyságú festmény a tavat „a fürdőházakkal, s az úszókkal együtt: föllébb a restauratiót, a parkot a sétáló és mulató közönséggel’.’10

„EGY CSÖRGE-TÓINAP SZÉP ÉS NAGYDOLOG VOLT” (HALÁLFIAL) - BABITS MIHÁLY A CSÖRGE-TÓI FÜRDŐRŐL

Ha korabeli festmény vagy fénykép nem is maradt fenn, illetve került a kezünkbe, a fürdőről rendelkezünk ugyanakkor szépirodalmi leírással, méghozzá irodalmilag igen becses szöveggel, személyesen a város szülöttjétől, Babits Mihálytól. A tó és a fürdő ugyanis a színhelye az író önéletrajzi ihle15 Tolnamegyei Közlöny 1883. október 7. 3., 1884. január 20. 3.

16 Tolnamegyei Közlöny 1882. június 4. 3., július 2. 3.

17 Ettl igyekezetét egyértelműen pozitív színben tünteti fel Schwatz Mór tolnai Dunafürdőjével kapcsolatban ezidőtájt - jelesül 1884- ben - konstatált hiányosságok. A fürdőkabinok rozzant állapota, azokból kiálló szögek, illetve a fürdővendégek egyéb kényelmetlenségei a csörge-tói fürdő mögé sorolták ekkor a tolnai fürdőt. Tolnamegyei Közlöny 1883. április 29. 3.; Szekszárd Vidéke 1884. július 31. melléklet 3., augusztus 7. melléklet 3.

18 tamariszk (tamariska): díszcserje faj, mely a mediterráneumból származik.

19 Tolnamegyei Közlöny 1883. június 10. 3.

20 Ettl Józsefet minden bizonnyal a reklámszempontok is vezették, hiszen a festményről fényképmásolatok is készültek. Szekszárd Vidéke 1885. augusztus 20. melléklet 4.

574