Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről
9. kép. A pozsonyi Színház tér és a Promenád az évtizedekben keletkezett új épületek, így például a már említetteken kívül a híres Zöldfa-fogadó,89 a Duna soron és Pozsony belső részein emelt paloták, épületek.90 Az építkezési láz azonban leginkább a bérházépítés terén jelentkezett, melynek mesterei a klasszicizmus évtizedeiben a már többször említett idősebb Feigler Ignác, valamint Dankó Antal és hasonnevű fia voltak. A reformkori Pozsonynak a tulajdonképpeni patinás történelmi belvárostól kijjebb eső, a déli városfalon túli városrészében, az úgynevezett „belső külvárosban” húzták fel a legtöbb biedermeier épületet, melyeknek legnagyobb része már emeletes volt. A városba látogató idegeneket és az ország dolgai iránt érdeklődő, s ezért a diétára Pozsonyba felutazó fiatal jurátusokat egyaránt megragadta az ősi város megkapó szépsége és utcáinak a pestihez képest ragyogó tisztasága.91 Bár az óriás léptekkel fejlődő iker főváros a reformkor végére úgyszólván minden tekintetben lehagyta az országgyűléseknek helyet adó Pozsonyt, a jótékony intézetek létesítése terén viszont e „nemzetietlen és magyartalan jellemű” határszéli város messze megelőzte a fiatal, magyarosodó Pest-Budát. Joggal dicsérte a nem minden tehetség nélküli író, Pompéry János92 az ősi város „emberszerető kebellel" megáldott német polgárságát, amely annyi üdvös intézetet alapított és tartott fenn. Áldozatos munkájuk gyümölcseként ugyanis egymás után 89 Az eredetileg egyemeletes vendéglőt akkori tulajdonosa, Lőw János megrendelésére ifj. Feigler Ignác 1844-1846-ban építette át, klasszicista stílusban, két emeletet húzva rá. (CMOREJ-GAZO 1991, 203.) 90 A mai történelmi városmag többemeletes bérházait id. Feigler Ignác, az egykori dévényi kőfaragók leszármazottja, a klasszicizmus és biedermeier századának egyik legjelentősebb és legtermékenyebb pozsonyi építésze tervezte és építette a 19. század első felében. (B. MÁNYA 2015,125-127.) 91 BÚSBACH 1898-1899,1. 44. 92 Pompéry János (1819-1884) ügyvéd, 1848/49. kormánytisztviselő, író, újságíró, ogy. képv. MTA lev. tag. (SZINNYEI1891-1914, X. 1380-1384. h.) 520