Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Losonczy Tóth Árpád: „Tegnap estve a lázadás itt is kiütő félben volt…” Hivatalból jelenlevő és jurátus szemtanúk az 1848. március 15-i pesti forradalom pozsonyi előestéjéről

,,a’ szabad sajtó tizedik napján, 1848” szintén közreadott egy politikai tartalmú kiadványt, amelynek írásai túlnyomórészt az elért márciusi eredményeket dicsőítették.6 Mond-e még valakinek valamit a „vigyorgó képű, egészséges kinézésű”7 8 bohém szőke erdődi „sváb gyerek"? Lauka Gusztáv9 neve, aki kezdetben pozsonyi jurátusként, majd március 17-étől Pesten, a márciusi ifjak soraiban küzdött a szabadság és egyenlőség nemes eszményeiért? Noha - miként azt egyik 20. századi méltatója állította róla - kevéssé tehetséges írói vénával áldotta meg a sors,10 tollával is jeleskedett.11 Talán még Lévay Józseffel12, a szelíd hangú, többnyire szentimentális verseket író, az úgynevezett nép-nemzeti irányzathoz tartozó lírikussal, egykori pozsonyi jurátussal bánt el legkevésbé a hálátlan utókor. A pátriárkái kort megélő, még idős korában is aktív közéleti szerepet betöltő Lévay emlékét ugyanis Miskolcon egész alakos szobor, továbbá egy nevét viselő református gimnázium és utcanév is őrzi, lakóházának falán pedig 1932 óta emléktábla áll. A sajószentpéteri szülőházának helyén épült és 1988-ban felújított Lévay-házon szintén emléktábla, benne emlékszoba is van.

Az említettek voltak a mára már elfeledett, hajdan nagy népszerűségnek örvendő pozsonyi diétái ifjúság legjobbjai. Ők voltak azok, akiknek vezérletével az országgyűlés ülésezése közben - és kint, az utcákon tüntetve - szintén fontos szerepet játszva, a pozsonyi ifjak győzelemre vitték a törvényhozás városának „kisebb” de törvényes forradalmát. A reformkori diéták néhány évtizede során híres-hírhedt szerepet vívott ki magának még egy, az előzőeknél ugyan kevésbé díszes és korántsem több száz éves történelmi múlttal rendelkező épület, az egykori Sétatér (Promenade) és a Ventur utca sarkán lévő Hollinger kávéház is, az országgyűlések idejére az ország minden részéből Pozsonyba látogató ifjak százainak kedvenc tartózkodási és gyülekezési helye, „kiválasztott tanyája", megannyi reformkori tüntetés kiagyalásának színtere és kiindulási pontja. Arról is nevezetes volt még ez az egykori épület, hogy a kávéház tulajdonosa, Hollinger József, a pozsonyi kaszinó 1837-es megalakulásakor fölajánlotta kávézója emeleti helyiségeit a kaszinót alapító pozsonyi polgároknak. Itt volt tehát a Pozsonyi Casino első otthona.13 A szintén ezen a téren lévő hajdani, Palugyay Jakab által vezetett Zöldfa-vendéglő (helyén ma a Carlton Szálló található), amelynek erkélyéről hirdette ki a pozsonyiaknak Kossuth Lajos Magyarország újjászületését, ugyancsak kedvelt találkozási helye volt az országgyűlési ifjúságnak. Az emlékezetkiesés okait nem lehet csupán az azóta történt határváltozásokkal magyarázni. Sokkal súlyosabb a helyzet, s e téren bizony a jelenkori iskolai történelemoktatásra is roppant felelősség hárul. Noha nem tartozott a hangadó ifjak közé

6 KOLMÁR 1848. Szerény munkácskáját a budai börtönéből nemrégiben kiszabadított „Stancsics Mihál polgártársának” ajánlotta. A mű mottója: „Aíondá a’ nép szava / Legyen szabad sajtó! / Es lön világosság"

7 DEGRÉ 1883,1.40.

8 FARKAS 1932, 59.

9 Lauka Gusztáv (1820-1902) - író, költő, levéltáros. Noha idősebb korában megjelentetett emlékjegyzeteiben magát csupán az 1848-as események mellékszereplőjének igyekszik beállítani, ennek ellentmondanak akkori tettei. 1848 januárjában fáradhatatlan résztvevője a pozsonyi radikális ifjak mozgalmainak. Jan. 16-án például ő is jelen van a Pozsonyi Jurátusok Körének megnyitó ünnepségén. 1848. márc. 16-án beválasztották a bécsi fiatalokhoz küldött delegációba. Tevékenyen kivette a részét a pesti márciusi forradalmi eseményekből is. 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány jegyzője, 1849-ben belügyminiszteri titkár. 1848-ban Charivari címmel ő indítja meg az első hazai élclapot (ma politikai vicclapnak mondanánk), melynek szerkesztője lett. Idős korában megjelent visszaemlékezéseiben (LAUKA é. n. [1879]; LAUKA 1896) föleleveníti néhány pesti márciusi ifjúval kapcsolatos emlékképeit, illetve fölidézi azt, hogyan választották be a pozsonyi országgyűlési ifjaknak a bécsi fiatalokhoz elindított delegációjába. (KÖRMÖCZI 2000, 285-286.)

10 MIKSZÁTH 1910,1. 99.

11 Igen termékeny író volt, de kevés maradandót alkotott. 1841-től kezdve a reformkori irodalmi élet szorgos szereplőjeként a kor szinte minden jelentős irodalmi vállalkozásában részt vett. Verseket, humoreszkeket, elbeszéléseket, tárcákat és útirajzokat írt a különböző hírlapokba és folyóiratokba (Rajzolatok, Athenaeum, Társalkodó, Világ), irodalmi divatlapokba (Regélő Pesti Divatlap, Honderű, Pesti Divatlap), de gyakran szerepelt a neve az akkoriban kedvelt irodalmi zsebkönyvekben és almanachokban is (Kliegl könyv, Nemzeti Almanach, Szivárvány, Aradi Vészlapok, Kisfaludy-Társaság évlapjai, Őrangyal, Országgyűlési Emlék). Versei közül a humorosak voltak a legsikerültebbek.

12 Lévay József (1825-1918) - költő, műfordító, az MTA tagja. Az 1847-48. évi ogy.-en Szemere Bertalan Borsod vármegyei követ írnokaként vett részt. 1848-49-ben Szemere Bertalan belügyminisztériumi irodájának fogalmazója, majd a forradalmi kormány hivatalos lapjának, a Közlönynek a szerkesztőségi munkatársa. A dicső márciusi napok elmúltával szép írásban emlékezik meg az általa „örökemlékezetü"-nek nevezett 1847-48-i ogy. hős lelkű pozsonyi ifjairól, akik között ő is az első sorokban szerepelt. (SZINY- NYEI 1891-1914, VII. 1143-1150.)

13 A PC történetéből, http://www.pozsonyicasino.szm.com/files/tort.htm (letöltve: 2016. febr. 6.)

507