Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

édi Bezerédi, a bessenyei és velikei Skublics296, nedeczei és lábatlani Nedeczky297, a gyulai Gaál298, a felsőbüki Nagy299, a kisfaludi, döbrentei és hymesházi Kisfaludy300 301 nemzetségek, mind nemesi koronájuk egyik ágának tekintették, hogy a Badacsonyon szőlőjük legye’,1301

Hrabovszky Dávid így írt a Tudományos Gyűjteményben megjelentetett fiktív leveleiben a Bala- tonmellék szüretjeiről: „Legemlékezetesebb s legörvendetesebb része az évnek a Balaton mellékiekre nézve, elgondolhatod Barátom, hogy a szüret. Ez az időpont, melly a szegény földmívesnek itt egész évi fáradozását végre koronázza, s áldással béfejezi; a tehetősebbeknek ellenben a legkellemetesebb időtöltést, s mulatságot, mellyet a szabad természet kebele nyújthat, megszerzi. Szokatlan elevenség villanik ekkor egyszerre szét a szőlőhegyekben, mellyeknek egyébkori mély tsendje tsak a munkások eszközeinek zörgéseitől váltatik ollykor fel. Idegenek jőnek seregesen a felső vidékekről; a kik itt számosán bírnak szőlőket; s hogy a víg kedvnek ébredező szikrái egészen felelevenűljenek, nem mulasztják el a megjelenést Jubálnak még a szomszéd Megyékbéli barna beavatottjai is. Főkép Badatsony, sa többi hegyek, hol számosabb Főnemesség birtokos, egész városi népességig elevenűlnek.302...’’A badacsonyi szüretről Kisfaludy Sándor is megemlékezett Csobánc című versében303:

Bő, víg, s népes volt Badacson Az akkori szüretben:

Mozgott hangzott az egész hegy Fenn és alatt, kinn és benn.

Urai és asszonysági Veszprim-Somogy-Szalának.

Ifiai és leányai Mindnyájan ott valának.

Durrogtak a mozsarak,

Hogy a bércek ropogtak,

Kongtak a még üres hordók,

Az ostorok pattogtak; - Harsogtak a tárogatók A hegedűk zengének,

Szól a duda, tapsolt a tánc S a sarkantyúk pengének.

296 bessenyei és velikei Skublics család: Zala megyei nemesi család. Skublics Mihály 1650-ben a győri püspök tiszttartója volt. A 19. század elején élt Skublics Zsigmond, akinek felesége alapi Salamon Rozália, mint özvegye másodszor báró Ghillányi Jánoshoz ment férjhez, tőle is özvegyen maradt, meghalt 1833. március 27-én. Zsigmond gyermeke: Alajos 1826-ban már Zala megye alszolgabí- rája, 1828-ban is megválasztották, majd főszolgabíró, végre 1830-től főjegyző. - NAGY X. 1863, 254.

297 nediczki és lábatlani Nedeczky család: régi magyar nemesi család, Trencsén megye legrégibb családainak egyike. 1384-ben Mária királynőtől Nedice birtokot kapták. Okmányokban először Zsigmond király 1412-ben kelt oklevelében fordult elő a család neve. - PALLAS XII. 1896,1028.

298 gyulai Gaál család: Somogy megye egyik legbefolyásosabb családja. A család egyik őse Gyula városában érdemeiért már Hunyadi János kormányzótól két udvartelket kapott. - NAGY IV. 1858, 299-302; CSÁNKI é. n. 616.

299 felsőbüki Nagy család: a Nagy nevet viselő számos magyar család közül egyike a legelőkelőbbnek, a hagyomány szerint az Erdélyből menekült és Sopron megyébe megtelepült Barcsay Istvántól származnak, az 1616-ban élt és II. Mátyástól nemességet kapott Nagy Benedektől, mint családalapítótól kezdve Vas és Somogy megyékben elterjedt család. - PALLAS XII. 1896, 912.

300 kisfaludi, döbrentei és hymesházi Kisfaludy család: A Dunántúl egyik legrégebbi nemes családja, a Csák nemzetségből eredeztették magukat. E család tagja volt Kisfaludy Sándor és Károly költő. - NAGY VI. 1860, 202-205.

301 EÖTVÖS 2004,129.

302 HRABOVSZKY 1998, 37.

303 mek.oszk.hu/06200/06222/html/makoltl80500003.html Letöltés: 2016. október 10.

451