Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

bábán vagyunk, azután sétálás, vagy whist, a promenádon, ismét 1-3 pohár vízivás. Most 3 órakor theátrum lesz mindég. Estefelé Pali és Sztankovits muzsikát arrangiroznak s egymás látogatásában is megy el idő. Kisfaludy vagyon itt, gróf Cziráky* 149 kisasszony, Luby150 consiliariusné, Straiter prépost151, gróf Batthyány kisasszony, gróf Czirákiné, Pejachevichné152, Rótné, Fehérváry153 pesti főnotá- rius, a ménfői Bezerédjek, Rososék, Czinderyék."154

A zene- és énekszerető triászt Bezerédj László155, Bezerédj Pál és Bezerédj Amália alkotta. Amikor együtt voltak akkor vége-hossza nem volt a muzsikálásnak. A nyarakat Balatonfüreden töltötték, ahol tehetségükkel, jókedvükkel, művészetszeretetükkel a társaság központjává váltak. Koncerteket adtak. Amália (Máli) zenei tehetségének híre ment. Hallás után egy-egy magyar nótát zongora- és hárfakísérettel azonnal elénekelt. Ő maga rögtönözte a kíséretet, vetekedve sógorával, Bezerédj Pállal, aki virtuóz zongorista volt.156 Liszt Ferenc 1840-ben, Sopronban tartott koncertje alkalmával Bezerédj Pál, István öccse látta vendégül a művészt és vele a helyi előkelőségeket, közte herceg Auersperget, gróf Pejachevichet. Az ifjú Bezerédj kapcsolata korábbi keletű és személyesebb volt Auersperggel, a herceg ajánlott neki orvost karsbadi gyógykúrájához.157

Bezerédjék 1836-ban is Balatonfüreden nyaraltak: „Már Veszprémben megtudám Füreden találtam atyátoknak levelét, hogy nints baja anyátoknak - Füreden öcsémet és atyámat találtam, - Fügat. A játékosok egymással szemben foglalnak helyet az asztalnál. A whist ütésszerző játék. A lehetséges 13 ütésből minél többet kell megszerezni, A párok ütései közösen számítanak. A lapok sorrendje: ász, király, dáma, bubi, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2. a kártyák csak saját színükben képesek ütni. Az adulapok viszont minden más színű kártyát ütnek a leírt hierarchia szerint. A játék minden mozzanata balra tartással történik. Az osztó az utolsó lapot felüti, ez lesz az adott játékban az aduszín. Végül az osztó lapjai közé emeli az adunak bemutatott kártyát. - PALLAS XVI. 1897, 1034.

149 cziráki és dienesfalvi gróf Cziráky család. E jó nevű grófi család, nevét a Sopron megyei Czirák helységről. A 18-19. században kiemelkedő családtagja Cziráky Antal (Sopron, 1772. szeptember 8.- Pozsony, 1852. február 22.): gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban, a bölcsészetet Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen hallgatta. 1791-ben mint joghallgató magyar irodalmi egyletet alapított tanulótársaival,melynek elnöke is volt. 1792-ben I. Ferenc koronázásakor aranysarkantyús vitéz. Cs. kir. helytartósági és valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, a hétszemélyes tábla bírája, Fejér megye főispánja, a pesti magyar királyi egyetem elnöke , a Magyar Tudós Társaság igazgatósági tagja, országbírája, majd miniszter lett. Első felesége gróf Illésházy Julianna 1794 és 1814 között, második gróf Batthyány Mária 1816-1840 között, harmadik báró Walterskirchen Karolina csillagkeresztes palotahölgy. Az elsőtől egy leánya, a másodiktól két fia született. - NAGY III. 1858, 199-202.

150 benedekfalvi Luby család: Liptó megyei régi nemesi család. A Szatmár megyébe telepedett ágból: Luby Károly (1752-1805) felesége: tasnádszántói Becsky Ágnes, gyermekei: Luby Károly (1787-1840) Szatmár első alispánja, majd országgyűlési követe, Ung vármegye adminisztrátora volt. Luby Imre (1778-1851): császári és királyi tanácsos, a királyi ügyek igazgatója volt, később a budai királyi kincstárnál volt tanácsos, majd 1828-ban altárnok. Felesége: rapini Stőszel Mária. - NAGY VII. 1860,189-191.

151 Sraiter József prépost: 1818 és 1823 között esztergomi főegyházi káptalan tagja, esztergomi kanonok. 1823-tól a pozsonyi Szent Márton prépostság egykori társaskáptalan prépostja.

152 verőcei gróf Pejacsevich család: szlavóniai főnemes család, melynek eredete Kotromanig megy vissza, kinek fia Kotromani N. Bosznia bánja volt. Ennek utóda I. Tvartko Bosznia („Krisztusban tengermelléki királyság”) első királya volt. Dédunokája, II. Tvart- ko iszlám hitre tért. Anyja Rómába ment, s dinasztiájának jogait a pápa oltalmába ajánlotta. A család azután több néven szétágazott. Egyik tagja, György (1680 körül) Bulgáriából vándorolt be s birtokait eleinte Szerémre, azután Verőcére, később Mocra is kiterjesztette. György unokája Márk báró, 1760-ban szerémi főispán. Fia, János József 1772-ben lett gróf. Ennek három fia közül Zsigmond a rumai ágat, Ferenc Károly (meghalt 1815-ben) a nasicei ágat, Antal (meghalt 1800-ban) pedig a budai ágat alapította. Zsigmond unokája volt Péter horvátországi miniszter, ennek öt fia közül László (született 1828. november 14-én) majorátus birtokos, szolgálaton kívüli őrnagy, cs. és kir. kamarás, belső titkos tanácsos, néhai Károly Lajos főherceg főudvarmestere, nagyszámú külföldi rendek vitéze. Miklós lovassági tábornok. A nasici ágból való László horvát bán, Julián történetíró és zeneszerző, és Gábor (született: 1839.május 20-án). A budai ág, Antal unokájában Jánosban kihalt. E János verőcei szabadelvű és magyar érzelmű képviselő a pozsonyi országgyűléseken, tudomány- és műkedvelő, jótékonykodó ember volt, ki holtáig Budán lakott, emlékét alapítványban örökítették meg. Pejácsevich László, a szlavóniai nasici és magyarországi zombai és nagygáti uradalmak tulajdonosa, született 1824. április 5-én. Tanulmányait Pécsett és Sopronban jó sikerrel végezte, 1842-ben Verőce megye tiszteletbeli aljegyzője, majd főjegyző s már 1845-ben a báni tábla bírája. A magyarbarát párthoz tartozott. - PALLAS XIII. 1896. 892-893.

153 románfalvi Fejérváry család: előneve alapján Nyitra megyei család. Közülük, József 1770-ben Csongrád megye alispánja volt. Románfalvi Fejérváry József 1825-ben Pest megye országgyűlési követe és főjegyzője, meghalt Törteién 1829. augusztus 5-én. - NAGY IV. 1858, 141.

154 BODNÁR-GÁRDONYI 1.1918,116.

155 bezerédi Bezerédj László (Veszprém, 1813. július 25. - Kám, 1871. szeptember 27.): jogász, országgyűlési képviselő, főispán, felsőházi tag. Bezerédj György alnádor és Szegedy Antónia fia, az 1840-es években mint Vas megye főjegyzője tűnt ki leginkább. 1848-ban az országgyűlés végéig a kőszegi kerületet képviselte és az első minisztériumban báró Eötvös József mellett viselt hivatalt. 1861-ben és a következő országgyűlésen a rumi kerület képviselője volt, jeles publicisztikai és szónoki tehetségét mindig a Szabadelvű Párt érdekében használta, több országgyűlési bizottság tagja és a vasút bizottság elnöke volt. - SZINNYEYI. 1891, 325.

156 KURUCZ 2004, 76.

157 GLÓSZ 2002. 374.

428