Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

reden igen jó, élénk lelkesedést, találtam a köz ügyre nézve a hasonlításon kívül nagyobb résznél - a Balaton letsapolása - magában Somogy és Zala készületlenségében mast akadályt talált - halasztást legalább - Füredrül Kehidának, hol Deákokkal egy jó kedves fél napot tölték”158

1840-ben, Slachta Etelka az ifjabb Bezerédj Pál Füredre érkezéséről emlékezik meg. „...Ebéd után láttam két kocsit jönni. A másodiknál gondolám: de hogyan hasonlít ezen úr Jemelkához! Pár perez múlva betoppan Pintér159. „Tudják Nagyságtok, mi a legújabb Füreden? Bezerédyék éppen most érkeztek!” Tehát igazán?! Mindjár lekiildtem Resit, nézne hova szállottak. Azonban néhány perez múlva már szobánkban állott Pál, Ever ilda, fia, Murray s Jemelka Higyáról, most jönnek fel, s megértvén, hogy itt vagyunk mindjár felsiettek. Pál utóbb ide jön lakni, s Everilda pár hét után, érte. Kávét csináltunk, csevegtünk. Pál fürdeni ment, a másik két úr, magát körülnézni, s csak a kis nő maradt”160 Bezerédj István 1826. július 4-én levélben tájékoztatta Csapó Dánielt a balatoni üdülőhelyen zajló életről: „A szállásra nézve az öcsém küldött tudósítást, amellyre nézve most sem írhatok egyebet - de még-is nem akartam haza bocsájtani az alkalmatosságot, hogy Uram Bátyámnak meg ne mondgyam, hogy szerencsésen mind ide értünk, és az anyámnak valamellyes, de már hála Isten elmúlt, torokfájásbéli baján kívül - egésségesek vagyunk - a víz különössen jó - a Balaton pedig olly kellemetes, a hogy én még nem találtam - a társaság mégsem számos, de gyülekezik - B. Podma- niczkyek161 - Taliánék körösztül - Perczell Ádámné162 - Kemnitzer163 - és több isméretlenek - és ismerősök. Grafenersperg várattatik, amint hallom - B. Mengen164 nem - Markus óbester - Kisfaludy Sándor165 - itt lesznek - óhajtván hogy Uram Bátyámék és a Báró Serpes, nékünk különös örömün158 MNL TML Augusz család iratai - ifj. -Bezerédj István levele Augusz Antalnak Kápolna, 1836. augusztus 3. 6. doboz, 97. pali.

159 Pintér Mátyás soproni császári királyi kapitány igazi füredi törzsvendég volt. Nyaranta itt töltött több-kevesebb időt: 1841-ben, 1842-ben, 1844-ben, 1845-ben és 1846-ban is. - KATONA 2012, 9-11.

160 KATONA 2002,143.

161 podmanini és aszódi báró Podmaniczky család: Trencsén megye egyik legrégibb családja. Nevét Trencsén megyében Vágbeszterce szomszédságában fekvő Podmanin helységről kapta. A család ősei a 14. század végén még a vágbesztercei vár dárdás őrségéhez tartoztak, már nemesekként. E szolgálat alól 1399-ben Zsigmond király mentette fel őket. Alig 40 év múlva a család már magas pozíciókat töltött be. Podmaniczky Antal és rokona Albert királytól a vágbesztercei várra és uradalomra, melyhez Podmanin is tartozott, nyert királyi adomány. Bárói címüket Mária Teréziától kapták. Itt Podmaniczky Sándor családjáról van szó: 1. Karolina báró Prónay Gáborné, meghalt 1830-ban. 2. Terézia Szirmay Ádámné, meghalt 1841-ben. Sándor meghalt 1830-ban. Felesége gróf Wartensleben Klára. 4. Károly szabadelvű, az orvosi és bányászati tudományok nagy kedvelője, egy ideig a királyi kincstárnál bányászati tanácsos és a dunántúli evangélikus egyházkerület felügyelője, meghalt 1833. szeptember 21-én.- NAGY IX. 1862, 333-342.

162 bonyhádi Perczel Ádám (Zomba, 1770. szeptember 14. - Pécs, 1833. augusztus 22.): Perczel Gábor és Döry Anna elsőszülött fiúgyermeke. Sándor öccséhez hasonlóan ő is a katonai pályán kereste boldogulását, majd leszerelt. 1801-ben, Gesztiben feleségül vette barkóczi Rosty Mária Franciskát. Házasságukból utód nem született. 1800-ban a Tolna megyei nemesi felkelők lovasszázadának első kapitánya, 1805-ben is. A dicstelen győri csatában számos, főleg a tiszántúli megyék csapatai részt sem tudtak venni, mert nem érkeztek meg a szükséges időre. Életében jelentős adósságokat halmozott fel, így például felesége geszti részbirtokát 60 ezer forintért adta zálogba. Ez azonban egy folytonosan adósságokat felhalmozó életmód egyik jele volt csupán. Hosszú azok listája, akiktől kisebb nagyobb összegeket vett kölcsön. Amikor 1833. augusztus 22-én Pécsett elhunyt, teljesen rendezetlen vagyoni helyzetet, évekig elhúzódó csődpert hagyott feleségére. - DOBOS 2001, 232-233.

163 A Kemnitzer család pesti iparos család volt. Balatonfüreden a gróf Széchenyi család nyaralóját vették meg. Kemnitzer János tímármester pesti bőrgyártó műhelye a napóleoni háborúk konjunktúrájának köszönhetően erősödött meg. Kemnitzer János pesti polgár és fia, Károly 1796-ban magyar nemességet kapott. A család tagjai közül János, 1844-ben királyi udvarnok, jogtudor és a magyar udvari kancellária titkára volt, Károly pedig 1849-ben honvédőrnagyként halt hősi halált. A pesti Duna-parton álló Kemnitzer-házat János építtette 1792-ben, földszintjén műl<ödött a „cifra kávéház’’, majd az 1838-as nagy árvíz után az épületet szállodává alakították, itt működött a nem kevésbé híres Angol királynő szálloda, amelyben később hosszú évekig lakott Deák Ferenc. - NAGY V. 1859,183.

164 Báró Mengen Vilmosról (1779-1857) van, szó, aki 1814-ben kapitány volt. - SZÉCHENYI 1978, 1485.

165 kisfaludi Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szeptember 27. - Sümeg, 1844. október 28.): költő. Az MTA tagja rendes tag 1830-tól, tiszteletbeli 1835-től. Az öccse emlékére alapított Kisfaludy Társaság tagja (1842-től). Mivel az 1833. évi Nagyjutalmat Vörösmar- tyval megosztva kapta, tagságáról lemondott. - 1788-91-ben Győrött és Pozsonyban jogot és filozófiát tanult, 1792-ben belépett az Erdélyben állomásozó Nádor-huszárezredbe, 1793-ban felvették a nemesi testőrségbe. 1796-ban a megszigorított fegyelem elleni tiltakozása miatt kizárták a testőrségből és Észak-Itáliába vezényelték, 1796. júniusában Milánóban francia fogságba esett, de szeptemberben szabadon bocsátották. 1796-97 telét Klagenfurtban töltötte, 1797 tavaszán áthelyezték a Rajna menti sereghez, ahol a franciák ellen harcolt. 1799 nyarán lemondott tiszti rangjáról, hazatért, s 1800 tavaszán feleségül vette Szegedy Rózát. 1800-tól Kámban, 1805-től Sümgen laktak. Kazinczy ellenfelei közé tartozott. Az 1809-i utolsó nemesi felkelésben mint őrnagy és a nádor szárnysegéde vett részt. Az 1810-es években több, a magyar nemességet dicsőítő egyébként gyenge drámát írt. Az 1830-as években a polgárosodó világból egyre inkább kiszorulva élte a többi táblabíró provinciális létformáját. Mindjobban kikerült az irodalmi élet vérkeringéséből, s lényegében elfeledve halt meg. Költészetét alapvetően a nemesi világkép határozta meg. A elbeszélő Himfy szerelmei hozta meg neki az országos sikert és a Vörösmarty Mihály fellépéséig tartó töretlen népszerűséget, szentimentális, eszményített szerelmi történetet általa alkotott strófaszerkezetben. - MARKÓ III. 2002, 934-935.

429