Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

mindenhol, mi a Paraditsony fogadóban szállottunk, és egy kevés ki nyugvás után azonnal Szállást mentünk keresni, sokat járkáltunk míg kívánságunk szerént egyre szert tehettünk, ahová hol nap fogunk ált költözhetni. A város közepette vagyon, második emeletbe a forrásokhoz igen közel, három szobábúl ál, melyért hetenkint 12 ft. p. p. fizetünk. A ház tulajdonos igen jó és szíves embernek látzik lenni, remélem hogy nyugton fogjuk ezen egy nehány hetet nála töltenni. - A második fő gondunk volt az orvos. - Szinte azon Hochberger nevezetűt választottuk, akit a B. Katzék ajánlottak, és szinte Sopronyba herczeg Auersperg11', s itten is Gr. Voyna igen ajánlt. - Nem rég távozott el tőlünk nékem igen meg tetszett, igen természetes és okos embernek látszik lenni. Sokat értekeztem véle egésségem eránt, holnap Isten nevében reggeli 6 orakkor el kezdem a Curát; Ferdinand nevezetű forrásnál kezdem. - Eleinte 4 poháral kell innom fertál óránkint, reménli az orvos hogy nékem igen jót fog tenni, s bizonyai sikerét is fogom tapasztalni. Egyébb iránt a víz iváson kívül igen ajánlja az orvos az örökén- ti való járkálással töltik az itt lévők. Szerencse hogy oly sok szép sétáló hely vagyon, mert egyébberánt igen unalmas volna. - A forrásokat is ma már meg tekintettük. A főforrás melyet Spreidelnek neveznek valójában nevezetes is. Sokkal vastagabban és magasabban löködikfel mint a Tatai, - és oly melegséget terjeszt, hogy már 7-8 lépésnyirűl is már igen észre vehető azon meleg kénköves gőz, mely az Embert egészlen elfedi - de ennél nints oly nagy sétatér: mert az erőssége és forrósága miatt nem sokan használhatyák. - Annyival többen sereglenek öszve az úgy nevezett Malom forrásnál, mely a lakásunkhoz nem igen távul esik. Ittend a fedett Séta tér is oly nagy, hogy ezer embernél többen járkálhatnak fel alá, anélkül hogy egyik a másiknak alkalmatlankodna, mindjárt e mellett vagyon az uj forrás, a Theresia forrás, melyek közül egyik az egyikbűi másik a másikbúi iszik ahogy az orvos el határozza. Ezektűi távollabb a lakásunknak által ellenébe vagyon a óik forrás tudniillik a Ferdinánd forrása, melybül én is iszom, de ezt kevessebben használják, és leg inkább azok akik a Curát kezdik.

reggel 10 October Most térek viszsza a víz ivástúl mely oly iz csak nem mint a Pöstyénink. Amint irám 4 pohárral ittam, de természetessen sémi különbséget még nem érezhettem - 6 órátúl mostanáig szünet nélkül járkáltam úgy hogy el is vagyok fáradva. Ismerősökre akadtam már Fekete46 47 volt másod al Ispánya Posony Megyének, ki hoszszabb ideig ittend tartózkodik, beszéltünk kivált Pistánkrul ötét természetessen igen interessálya mint collegája. Örülök itt létén - Leóval48 is voltunk hoszszabb ideig az aszszonyaink szinte, remélem evvel sokat fog Everildám társalkodhatni, amin szinte örülök. Rövid idő múlva reménlem nagyobb részivel a társaságnak, mely nem igen nagy számmal vagyon - megfogunk ismérkedni, kivált sok Lengyelre és angolra találkozni!’49

46 Az Auersperg-család régi osztrák grófi és hercegi család, mely a hagyomány szerint all. században került Krajnába. Eredetileg Urspergnek hívták. Nevüket az Illyriában található Auersperg mezővárosról kapták. Első ősük, Adolf 1067 óta birtokolta azt. Az 1466-ban meghalt Engelhardnak, Krajna örökös kapitányának és kamarásának két fia volt Pongrác (meghalt 1496-ban) és Folkrád (meghalt 1494-ben). Tőlük származik a család két főága. A hercegi ág: János Wajkard II. Ferdinánd kegyeltje volt, 1653-ban birodalmi hercegi rangot kapott. Tőle származott a hercegi ág. Legidősebb fia Ferenc titkos tanácsos, altáborszernagyként részt vett a magyarországi harcokban és azután egy ideig károlyvári főparancsnok volt. Karl Wilhelm von Auersperg (1814-1890): 1867-68-ban Ciszlajtánia miniszterelnöke, liberális politikus, a dualista alapon kialakult birodalmi egység híve. 1827-ben követte apját, Vilmost, hercegi és krajnai örökös tartományi kamarás és főmarsall méltóságában. Tanulmányainak befejezése után egy ideig utazgatott, a művészeteknek és tudományoknak élt. 1846-47-ben a cseh tartománygyűlésen kezdett politizálni. Felesége 1851-től tolnai Festetics Ernesztin grófnő volt. Volt egy herceg Auersperg Károly (1790-1847) hadosztályparancsnok is. — NAGY 1.1857, 73-75.; RÉVAI II. 1911,290-292.

47 A galánthai Fekete család egyike Pozsony megye legtekintélyesebb családjainak. Fekete Márton, a 16. század elején házasság útján jutott Galánta egy részéhez, melyre 1540. november 21-én a család új adományt nyert. A család tagjai közül kivált György, aki 1711-ben született, közügyvédből lett királyi ügyvéd, 1752-ben királyi személynök, 1780-ban helytartó tanácsos, 1785-ben Arad megye főispánja volt. 1759-ben grófi rangot nyert, 1770-ben alkancellár, 1773-1783 között országbíró volt. A 19. században János és Ferenc alispán és követ volt. János 1817-ben, 1822-ben alispán. Az 1832-36. évi úrbéri törvényeket Ferenc állította össze.— BORO VSZKY é. n./a, 649; 668.

48 tolnai gróf Festetics Leó (Pécs, 1800. október 8. - Budapest, 1884. november 15.): zeneszerző. - A Pest-budai Hangászegyesület elnöke, utóbb igazgató-választmányi tagja (1840-1846). 1825-1840 között részt vett a pozsonyi országgyűléseken. Felkarolta a kisdedóvás ügyét, ő alapított vidéken (Tolnán) először kisdedóvót. 1845-1848 között Zala vármegye adminisztrátora. 1850-1852 között a Nemzeti Színház igazgatója, működése idején számos újítást léptetett életbe, például a helyek számának emelésére új erkélyt építtetett. Titkárként maga mellé vette Szigligeti Edét. Költséges reformjai pénzügyi csődbe vittek a színházat. Távozása után több röpiratban foglalkozott a színház szervezésével. 1865-töl a Szülészeti Tanoda és az annak keretében működő operaszak igazgatója. - MARKÓ II. 2001, 667; PÁLMÁNYI. 2011, 337

49 MNL TML Bezerédj család iratai - Bezerédj Pál levele id. Bezerédj Istvánhoz Karlsbad, 1839. augusztus 24. 327. doboz 3 pali.

414