Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Varga Máté: 17. századi pénzhamisító műhely leletei Pincehely határából
Archeometriai vizsgálatok21 A hat darab nyersanyagnak tartható lemez közül négy került megvizsgálásra.22 Ezek összetétele nagyjából 98%-ban réz, minimális - többnyire fél százalék alatt - arányban van bennük ólom, ón, antimon és nikkel. A 12 darab - általunk előzetesen ónozottnak vélt - lapka összetétele 81-99%- os réz. Igazából csak a három első lapkán sikerült kimutatni nagyobb mértékben ezüstöt, így a lapkákat nem ónozták, hanem ezüsttel futtatták be.23 Ezen a három lapkán 6, 13 és 17 százalékban sikerült kimutatni az ezüst jelenlétét. Szinte mindegyik lapkánál, de itt is minimális mennyiségben kimutatható ón, antimon és nikkel, azonban ezekben sokkal kevésbé van jelen az ólom. A többi 31 darab lapka, amelyen szemre nem volt látható ónozás/ezüstözés nyoma, 98-100%-ban réz, mindössze egy minta, a 26-os számú tűnik ki közülük. Ez csak 80%-ban tartalmaz rezet és közel 20%-ban cinket, ami azért is érdekes, mert a többi mintában nagyon elenyésző százalékban volt kimutatható. Ezekben a lapkákban is kis mennyiségben kimutatható az ón, antimon, ólom és nikkel. Kora újkori pénzhamisítás A 17. századi pénzhamisítás kérdésével kevesebb szakirodalom foglalkozik,24 a források feldolgozása pedig szükséges lenne, azonban az itteni leletek is tanúsítják, hogy ekkor is folyt ilyen tiltott tevékenység. Pénzhamisító műhelyek anyagait várak, városok közelében, illetve eldugottabb helyeken (pl. barlangok) szokták megtalálni. Azonban ez egy középkori faluhelyen került elő, így inkább a vámteleki,25 valamint a teveli és bonyhádvarasdi26 lelőhelyekkel állítható párhuzamba. Előbbi a mai Szerbia területén található, és az 1570-1580-as években működhetett a pénzhamisító műhely. Utóbbi kettő szintén Tolna megyében található, Pincehelytől déli irányban kb. 30 kilométerre. Tevelen és Bonyhádvarasdon is talán II. Mátyás idejében működhetett pénzhamisító műhely. így nem zárható ki az sem, hogy a teveli és a pincehelyi lelőhelyek között valamilyen kapcsolat volt. A pincehelyi lelőhellyel kapcsolatban használt műhely szó csak feltételezés. Nem biztos, hogy külön műhelyépület állt rendelkezésre,27 elképzelhető, hogy egy fémmegmunkáló - pl. falusi kovács - épületében dolgoztak. A verőtövek elkészítése, a lemezek kivágása és azok ezüstözése szakavatott kezeket igényelt. A tanulmány elején említett középkori és török kori pecsétnyomót is talán azért gyűjtötték össze, hogy azokat beolvasszák és felhasználják később, vagy a verőtő elkészítéséhez használhatták mintának. A lelőhely kutatásában újabb előrelépést egy régészeti feltárás jelenthetne, melynek során a leletek eredeti lelőkörnyezetükből kerülhetnének elő, ugyanis az ismertetett leletanyag pontos szóródását a lelőhelyen belül nem ismerjük. A lelőhelyünktől északkeletre található Pincehely községben éppen a 17. század elején emelt a török új erősséget. A kisebb párkány 1615-1618/1619 között épült, mindvégig kisszámú helyőrsége volt, 1630-ban 29 martalóc védte. A palánk 1686-ig biztosan használatban volt.28 Elképzelhető, hogy a vár martalóc29 helyőrsége végzett a vártól kicsit távolabb eső helyen ilyen tiltott tevékenységet, amiből egy kis plusz bevételre tehettek szert, a feltételezhetően nem túl magas zsold mellett. A másik lehetőség, hogy a martalóc várőrség tudtával, esetleg támogatásával végeztek pénzhamisítást a településen lakó déli szláv eredetű lakosok. Amennyiben így volt, érdekes, hogy mind a vár őrsége, mind 21 A vizsgálatokat May Zoltán végezte el az MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetében, munkáját ezúton is köszönjük. A teljes eredménysort a későbbiekben közöljük. 22 A vizsgálatok XRF (röntgenfluroeszcens analízis) technikával készültek, amely egy roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárás, azonban hátránya, hogy csak az érme felületét méri. A felülethez közel bizonyos kémiai elemek feldúsulhatnak, így a mérés nem 100%- os pontosságú. 23 Több lapkán kis mértékben kimutatható volt a higany, amiből akár arra is következtethetünk, hogy a lapkákat tűzi ezüstözés technikával vonták be. Ehhez lásd: KÁPLÁR-KAHLER 1977, 140. 24 Lásd pl. KAHLER 1985. 25 NAGY 2009-2010; NAGY 2011-2012. 26 GAÁL2006. 27 Azt sem tudjuk biztosan, hogy a település ekkor létezett-e még, lehet, hogy már csak puszta volt. 28 K. NÉMETH 2013, 65, 74. 29 Eredetileg balkáni keresztényekből szervezett török gyalogoscsapat. A szónak fosztogató katona, rabló jelentése is ismert. 335
