Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Varga Máté: 17. századi pénzhamisító műhely leletei Pincehely határából

a településen lakók eredetileg keresztények lehettek, akik közül - valószínűleg a katonák - nagyobb arányban tértek át az iszlám hitre. Egy harmadik lehetőség is elképzelhető, miszerint a vár helyőrségének tudta nélkül, teljesen titokban végezték a pénzhamisítást, így is előteremtve az adónak szánt pénzt. Azt tudjuk, hogy az oszmán-török adószedők általában jobban elfogadták a jobb minőségű magyar ezüstpénzeket, mint a török ezüstpénzt. így egy Balkánról érkező katonát meg lehetett téveszteni a hamis véretekkel (természetesen a magyar lakosság is megtéveszthető volt a hamis pénzekkel). A fentebb leírt gondolatokat bizonyítani nem tudjuk, csupán játék a lehetőségekkel.

A lelőhely éremanyagának éremképei alapján a műhely működésének idejét az 1621-1659 közötti időszakra, míg az érmék metrikus adatai alapján az 1619-1637 (II. Ferdinánd uralkodása) közötti periódusra szűkíthetjük. Ez jól egybevág az ebben az időszakban felépített pincehelyi párkány építésének idejével. Bár sok bizonytalan tényező van, feltételezhetjük, hogy a lelőhelyen az 1620-30-as években folyt - elsősorban - magyar ezüstdenárok hamisítása.30

30 Ezeket a hamisítványokat szokás kovácshamisítványoknak nevezni. A hamisítványok egyszerű utánzatok csak, amelyeknek az elkészítése nem igényelt nagy szaktudást. KÁPLÁR - KAHLER 1977,137.

336