Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Varga Máté: 17. századi pénzhamisító műhely leletei Pincehely határából
Számolózsetonok A nürnbergi számolózsetonok viszonylag gyakori leletei a középkori régészeti leletanyagnak, azonban mindeddig a magyarországi numizmatika csak érintőlegesen foglalkozott velük. Összefoglaló munka magyar nyelven még nem született. Részletes közlésük csak a külföldi és hazai leletanyag, valamint a szakirodalom együttes feldolgozásával lehetséges. Jelen tanulmányban erre nincs lehetőségünk, így csak röviden jellemezzük őket. Három darab réz zseton, az ún. „rózsás” típusba15 tartozik. Ezek előlapján kettős gyöngykör között körirat, belső körben három-három darab korona és liliom veszi körbe a középen lévő rózsát. Hátlapján kettős gyöngykör között körirat, középen dupla háromkaréjos - a karéjok között háromszög alakú nyúlványokkal - mezőben három részre osztott, keresztes országalma. Körirat variációk: a, AV: HANNS KRAVWINCKEL IN NV, RV: GOTES GABEN SOL MAN LOB (Adj hálát Isten ajándékának) b, AV: WOVLF LAVFER IN NVREM, RV: GOT ÁLÉIN DI[E] EERE SEI (Egyedül Isten dicsőségére) c, AV: WVLF LAVFER IN NVR[E]M, RV: WER GOT VER TRAVT HAT [auf keinen sand gebaut] (Az Istenbe vetett bizalom szilárd alapot biztosít) Négy darab réz zseton a Szent Márkos típusba16 tartozik. Mindegyik veret méretre kisebb, mint az előző típus. Ezek előlapján kettős gyöngykör között körirat, belső körben középen Szent Márk szárnyas oroszlánja, mancsában evangélium. Hátlapján kettős gyöngykör között körirat, középen dupla háromkaréjos - a karéjok között háromszög alakú nyúlványokkal - mezőben három részre osztott, keresztes országalma. Körirat variációk: a, AV: WOLF LAVFER NI(!) NVREM, RV: ?17 b, AV: WOLF LAVFER IN NVREMBERG, RV: GOTTES REICH BLEIBT EWICK (Isten országa örökkévaló) c, AV: GOTES SEGEN MACHT REICH (Isten áldása gazdagít),18 RV: WVLF LAVFER IN NU- REMBER/WULF LAVFER NI NVRM A zsetonokat valószínűleg nem eredeti funkciójukban használták. Feltételezzük, hogy hasonló szerepe lehetett a tárgyaknak, mint a Dombóvár-békatói és a Zombor-bácsmonostorszegi (Szerbia) temetőben talált nürnbergi zsetonoknak, azaz ékszerként használták fel őket. Ezt erősíti az a tény is, hogy mindegyik zseton át van lyukasztva, a nyolc darabból hat darab kétszer is. A dombóvári példány (193. sír) szintén Wolf Lauferhez köthető, míg a bácsmonostorszegieknél nincs név feltüntetve. Valószínű, hogy az ilyen jellegű fejdíszek déli szláv betelepülőkhöz köthetőek (néprajzi párhuzamként baranyai sokácok és bosnyákok szokásai hozhatóak fel).19 A magyarországi néprajzi kutatás a pénzekből készült nyakékeket lázsiásnak nevezi, amelyet főleg a 19-20. századból ismerünk, de korábban is előfordult.20 így ezeket a pénzeket talán ilyen ékszereken is felhasználhatták. Talán ugyanilyen célból lyukaszthatták át a lelőhely több érméjét: III. Béla két darab ún. kufikus veretét, a friesachi dénárt, valamint I. Ferdinánd, II. Mátyás és III. Ferdinánd egy-egy denárát. 15 A szerző saját elnevezése. 16 A szerző saját elnevezése. 17 GOT kezdetű mondatok egyike lehet. 18 Példabeszédek 10, 22: ,Az Úrnak áldása, az gazdagít meg és azzal semmi nem szerez hántást." 19 GAÁL 1982,167,171-172, 205. 20 „Női nyakék, melyen ezüstpénz vagy más, sokszor a forgalomból már kivont pénzérmék csüngenek. Korábban Mo. több táján előfordult, a 19. sz. végére azonban csak Szekszárd, Kalocsa, Baja, Szeged vidékén és a Bácskában volt jellemző viselet. Ott az I. világháborúig készült lázsiás (nagypénz, húszas, medál) 3-5 cm átmérőjű ezüst érmékből állt. Helyi stílusú ötvösművű akasztófület és keretet is kaptak az érmék: csipkézett, vésett ezüstlemezt, gyakran színes ékkövekkel. Kívül viselték az érmén a szentek, angyalok képét, míg az uralkodók képmása belül maradt. A 19. sz.-ban inkább textilszalagra, többnyire színes, esetleg gyógyító erejűnek tartott gyöngyök közé fűztek 1-5 szem lázsiást és szorosan a nyakukra kötötték." MNL III. 1980, 415-416. 334
