Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Varga Máté: 17. századi pénzhamisító műhely leletei Pincehely határából
dinánd dénár 0,50 gramm súlyú. Tehát ha csak a lapkákat nézzük, akkor azok inkább II. Ferdinánd denáraihoz állnak közelebb. Azonban az akkor dolgozó pénzhamisítóknak nem állt rendelkezésükre olyan pontos mérleg és mérőeszköz, amilyennel mi rendelkezünk, így pár tized gramm vagy milliméter nem számított. A lelőhely éremanyaga A lelőhelyről ajándékozás útján 25 darab középkori érme került a Wosinsky Mór Múzeum gyűjteményébe. Ezen kívül további érmek (101 darab) vannak magángyűjteményben, amelyek jelen tanulmányban szintén meghatározásra és közlésre kerülnek (P1-P65).14 Ezek nem egyértelműen köt- hetőek a pénzhamisító műhelyhez, de az érmék meghatározásával fogalmat alkothatunk a lelőhely pénzforgalmáról. Külföldi veret nem sok található a leletanyagban. A lelőhely egyik legkorábbi verete egy 13. századi friesachi dénár. Szintén a mai Ausztria területéről származik egy 1531-es pfennig, amely elterjedt pénz volt ekkoriban Magyarország területén. A Cseh Királyságot három veret képviseli, egy-egy darab II. Ulászló és I. Ferdinánd hellerje, míg a harmadik heller töredékessége miatt nem volt pontosan meghatározható. A Lengyel Királyság területéről szintén három darab érme ismert. Az első érme I. Zsigmond garasa, amelynek az éremképe jó, de az előlapi körirat kissé zavaros, míg a hátlapi körirat teljesen zavaros, ezért feltételezem, hogy hamis lehet az érme. A második érme III. Zsigmond 3 polturása, míg a harmadik érem egy 3 polturás nagyon rossz minőségű hamisítványa (réz, rossz éremkép, olvashatatlan körirat). Szintén a külföldi érmék közé sorolható nyolc darab Nürnbergből származó számolózseton, amelyekről lejjebb részletesebben írok még. A magyar veretek közül a legkorábbiak III. Béla rézpénzei, amelyek nagy számban fordulnak elő középkori lelőhelyeken. Azonban feltűnő, hogy sem korábbi érme nem került elő, illetve III. Béla veretei és az utána következő érme között majdnem 150 év található. Ezek az érmék I. Lajos - szintén gyakori - szerecsenfej es denárai. Zsigmond uralkodásának idejéből csak quartingok kerültek elő nagy számban. I. Ulászló hét, míg V. László egy darab denára került elő. I. Ulászló denárai közül kiemelném a P 28-as számút (Unger 472), melyen eddig ismeretlen T-I verdejegy olvasható. Érdekes, hogy I. Mátyás és II. Ulászló egyetlen érméje sem ismert eddig. II. Lajos három denára ismert, valamint egy ritkábbnak számító, Schweidnitzben vert félgaras. Szapolyai János egy denára került elő. I. Ferdinánd denárai nagy számban ismertek, vannak köztük jó minőségű ezüst veretek, valamint szintén jó minőségű, állami verdében készült hamisítványok is. Utóbbit azért feltételezzük, mert a dénárok éremképe jó kidolgozású, teljesen megegyezik az eredeti érmék éremképével, mindössze annyi eltérés van, hogy réz lapkára készültek és ezüstözöttek. Ha nem állami verdében készültek, akkor ott használt szerszámokkal máshol, vagy egy nagyon jó kezű hamisító készítette. Miksa és Rudolf veretei kisebb számban kerültek elő, és itt is találunk eredeti, valamint hamis vereteket is. II. Mátyásnak csak eredeti érméi kerültek elő, azonban II. Ferdinánd veretei között ismét találunk eredeti és hamis vereteket is. Miksa, Rudolf és II. Ferdinánd érméi közül a rossz minőségű érmekről (jó éremkép, kevés ezüsttartalom) nem dönthető el egyértelműen, hogy esetleg állami verdében készült, rosszabb minőségű veretek/inflációs pénzek, vagy nagyon jó kivitelű hamisítványok esetleg. Bethlen Gábor rövid uralkodásából három dénár került elő. A leletanyag legkésőbbi verete III. Ferdinánd 1651-es denára. 14 A 101 darab érméből 36 darab érmét nem tudtunk meghatározni pontosan, ugyanis ezek még nincsenek megtisztítva, így ezek nem kerülnek most közlésre. Azonban első ránézésre látszik, hogy azok is többnyire 17. századi dénárok, sok köztük a hamisítvány. Ezt erősítik meg az anyagvizsgálati eredmények is. 333
