Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Varga Máté: 17. századi pénzhamisító műhely leletei Pincehely határából
0,34; 0,34; 0,35; 0,36; 0,37; 0,40; 0,41; 0,42; 0,42; 0,44; 0,45; 0,45; 0,46; 0,48; 0,50; 0,52; 0,53; 0,56; 0,57; 0,58; 0,60; 0,60; 0,62 gramm. Ha összevetjük a hamis érméket a veretlen lapkákkal, akkor azt látjuk, hogy ezeknek az átmérője inkább 12-14 milliméter között mozog, súlyuk pedig hasonlóan 0,20-0,50 gramm közé esik többnyire. A hamis érmék leírása: viszonylag jó állapotú, rézlemezre vert, ezüstözött, aránylag jó kidolgozású veretek (3. kép). 3. kép. 17. századi hamis érmek a lelőhelyről Előlap: kettős kör között zavaros körirat, középen két részre osztott, ívelt oldalú címerpajzs, bal oldalán magyar vágások, jobb oldalán hármas halmon korona, rajta kettős kereszt, címer két oldalán verdejegy (K-B vagy azt utánzó). Ettől három veret tér el, azoknak címerpajzsa tükrözve van. Hátlap: kettős kör között zavaros körirat, középen holdsarlón Szűz Mária, jobb kezében a gyermek Jézus. Az éremkép alapján az alábbi uralkodók érmei jöhetnek számításba. Rudolfnál még négy részre osztott címerpajzsot látunk, két részre osztott címerpajzs először II. Mátyás idején jelenik meg, itt az Unger 870 típus jöhetne szóba (1613-1620 között verik). II. Ferdinánd pénzei közül az Unger 916 (1621-1638 között verik), III. Ferdinánd érméi közül az Unger 953 (1638-1659 között verik), míg I. Lipót Unger 1107 (1659-1683 között verik) típusú érméje néz ki hasonlóan. Azonban II. Mátyás érméit kizárnám, mert ott a címer alakja kissé szögletesebben van kialakítva, így az érmek az 1621-1683 közötti időszakban készülhettek. Mivel I. Lipót veretei nem találhatóak meg a lelőhely éremanyagában, így a hamis érmék készítését talán szűkíthetjük az 1621-1659 közötti időszakra. Azt azonban nem jelenthetjük ki biztosan, hogy ezen hamis érmék az itt működő műhelyben készültek. A veretlen lapkák átmérői 11-13 milliméter közé esnek. A leletanyagban található 26 darab 17. századi hamispénz átmérője 13-14 milliméter inkább.13 Egy dologgal viszont érdemes számolni még. Amikor a lapkát betették a két verőtő közé és ráütöttek, akkor minimálisan még nyúlt a lemez. Ha csak a metrikus adatokat nézzük (a lelőhelyen talált érmeket figyelembe véve), akkor azt látjuk, hogy II. Mátyás denárai inkább 13-14 milliméter között vannak, II. Ferdinánd denáraá 11-13 milliméter között, míg III. Ferdinánd egyetlen dénárja 14 milliméter átmérőjű. A veretlen lapkák súlyai 0,20-0,40 gramm között vannak, míg a 26 hamis dénár súlya 0,20-0,60 gramm között. II. Mátyás denárai 0,40-0,60 gramm között, II. Ferdinánd denárai 0,30-0,50 gramm között, az egyetlen III. Fer13 A Tevelen és Bonyhádvarasdon talált lapkák átmérője is leggyakrabban 13 14 mm közé esett. 332
