Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Attila: A szekszárdi szarkofág topográfiájához
A Béla tér északkeleti térségének leletei- Falazótéglák másodlagos beépítésben. 1897-ben a megyeház nyugati kertfala melletti lejtős járda mentén földmunkák során Wosinsky alapfalakat talált, melyeket a bencés apátsághoz tartozóként határozott meg. A középkori falak építésénél római téglákat - a tudósító szerint az Alisca nevű római castrum tégláit - is felhasználtak.87- Kőlapokból összeállított sírláda. 1845. április 14-én, a Béla tér északkeleti sarkánál induló akkori Apát utca (ma Dózsa György utca) vármegyeháztól számított első telkén (hrsz.: 1889, házszám: 1094.)88 az ott dolgozó rab munkások épületalap ásása közben több kőlapból összeállított sírt találtak.89 A közel négy méter mélyen talált sírban lévő felnőtt férfi váznak nem volt melléklete, de a koporsó külső oldala mellett később egy réz kést találtak. A ládaformában összeállított hét kőlap közül egy-egy a hosszanti oldalakat és a tetőt, kettő a két rövid oldalt, kettő pedig a sír alját képezte. A szekszárdi szarkofágleletet 1857-ben közreadó Kubinyi Ágoston megjegyzi, hogy a Nemzeti Múzeum „ezen koporsó ... birtokába nem jutott".90 Ennek okát a Perczel Béla főszolgabíró 1845. december 20-án, a megyegyűlés elé terjesztett jelentéséből ismerhetjük meg: „Tekintetes Karok és Rendek! A’ Nemes Megye házához tartozó istállók alapjának ásásakor azon nagyszerű kőkoporsón kívül mely a’ T. KK és RR határozata folytán a Magyar Nemzeti Museumba tétetett át egy több hosszúkás négyszög kövekbül öszveállitott ’s egy nagy férfi tetem csontvázát magában foglaló koporsó találtatott, miután azon kődarabok műértők kijelentéséhez képest - egy darabnak kivételével fehér márványbul állanak, de különben azok minden felírás vagy faragvány nélkül szűkölködvén történeti vagy művészeti becset nem bírnak - jónak vélvén azon kődarabokat - melyek jelenleg az Oskolaház előtti téren91 állanak elárvereztetni, mire nézve még is szükségesnek tartván a T KK. és RR. határozatát bévárni...’.’92 A jelentés hátoldalára felvezetett határozati javaslat ugyan „második koporsónak" nevezi a leletet, de ez nyilvánvalóan nem idő-, hanem értékbeli sorrend. Summázza, hogy mivel annak „kő darabjai semmi történeti, vagy művészeti bettsel nem bírnak jelentő által elkotyáltatni rendeltetett, - az ekép befolyni fogó pénz összeg jelentése mellett a’ jövő köz gyűlésre felhozandó lévén.” Az 1846. január 12-én megtartott árverésről készült jegyzőkönyv szerint a koporsó köveit 21 forint 40 krajcár, váltócédulában számolt áron értékesítették.93 Két „hosszú darab követ" és két másikat (utóbbiakról megjegyezve, hogy „nemes márvány”)94 egy Szepauer nevű ismert kőművesmester vásárolt meg. További három darabot pedig 3 forint 10 krajcárért az a Krenmüller (később Tormay) Károly főorvos, akinek a Német (ma Bezerédj) utca 1. szám alatti háza kertjében több római sír is előkerült, s akinek a második szarkofág előkerülése is köszönhető, s akinek licitálása nyilván értékmentő célzatú volt. A Tormay-ház Munkácsy utcai kertvégében sokáig állt egy klasszicista homlokzatú, oszlopos tornácú kis kerti ház, melyben a hagyomány szerint a vásárolt kövek is helyt kaptak. Később - a múlt század közepén történt építkezések idején - a Bezerédj utca nyugati oldalán lévő házak kertjeit megosztották a Munkácsy utca keleti oldalán épített magánházakkal. A Bezerédj 87 SZILÁGYI 1982,421. (Tolnamegyei Közlöny 1897. márc. 14.) Az újsághírben említett falak egy része a tér 2013. évi rendezése során is előkerült. (A megelőző feltárást vezető Vizi Márta szíves szóbeli közlése.) 88 Kataszteri térkép 1860; Házszámjegyzék 1899-1900. Megnevezése: „megyei épület”. 89 Az 1851. évi telekkönyvben a 446 négyszögöles telken lévő épület házszáma ekkor még 1071, megnevezése „istálló” volt. TML VI/181. Szekszárdi Földmérési Igazgatóság iratai. Szekszárdi vallomány és telekkönyv 1851. 90 KUBINYI 1857, 10-11. 91 A Béla tér középső részén volt elemi iskola, melyet az ezredforduló előtti időszakban lebontottak. 92 TML Közgyűlési iratok 4326/845. 93 TML Közgyűlési iratok 835/1845. 548. 94 Wosinsky leírása szerint „fehér, kék erekkel vegyült mészkőből állott, hasonlóan azon kövekhez, melyek néha Bátán töretnek.” WOSINSKY 1896, 794. *) jegyzet. Mivel a bátai Iöszös dombokon követ nem fejtenek, Wosinsky feltehetően a bencés apátság és a kegytemplom térségében előkerülő köveket említheti. 22
