Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Attila: A szekszárdi szarkofág topográfiájához
utca 1. felső telekrészét Petrits József nevű szekszárdi mézeskalácsos mester vásárolta meg, aki az immár Munkácsy utcaivá lett telek udvarán talált kőlapokat mint felhasználható nyersanyagot egy szobrászatot tanuló fiatalembernek ajándékozta.95 11-12. kép. Az 1930-as években készült képeslap jobboldali kétharmadán a Kálvária gerince, alatta a Bezerédj utcai kertekig terjedő „katonai temető” területe, bal alsó sarkában és a másik képen a Tormay-ház kertjébe épített kerti ház- Márványkő szarkofág. Fenti sír környezetében a kövek egy részét később megvásárló Tormay Károly főorvos végzett kutatásokat. Nyolc nappal az első sír megtalálását követően az előzőtől kb. 8 méter távolságban, de mintegy 60 cm-rel mélyebben egy újabb sír nagyméretű márvány sírládája került elő. A lényeget tekintve bizonyára elhanyagolható, mégis jelezzük, hogy a tudományos közlések és a levéltári iratok nem teljesen egyeznek meg a leletek pontos helyszínét illetően. A gazdag domborműves ábrázolása miatt gyorsan az érdeklődés középpontjába kerülő második szarkofágról Ku- binyi Ágoston tartott nyomtatásban is megjelent előadást az akadémia 1857. április 7-i ülésén. Az ő nyomán a későbbi szerzők többsége - köztük Wosinsky is - a „rabdolgoztató intézet’’, másképen „dologház’’ alapjainak kiásását említi helyszínként. A megyei iratokban viszont következetesen az szerepel, hogy e dolgozó ház „szomszédságában építetni rendelt istálló alapjainak kiásása” során kerültek elő a sírok.96 Az 1860-as kataszteri térképen az a kilenc évvel korábbi telekkönyvben97 istállóként bejegyzett, négyszög alaprajzú belsőudvaros épületegyüttes látható, amely feltehetően maga a lelőhely. A rabfoglalkoztató mint megnevezés egyetlen nyilvántartásban sem fordul elő. A koporsót a kiemelést követően ideiglenesen a megyeháza udvarán helyezték el, de hamarosan végleges helyéről is döntés született. A Nemzeti Múzeum igazgatója ugyanis kéréssel fordult a megyéhez, hogy a jeles leletek minél előbb az ország múzeumába kerülhessenek, sőt a nagyobb nyomaték kedvéért ehhez József főherceg nádori támogatását is megszerezte. Talán utóbbinak is köszönhető, hogy - amint az alispán erről szóló előterjesztése bizonyítja - a kettős kérésnek a megye eleget tett, mi több, a fővárosba szállítás megszervezését és költségeit is felvállalta. Ugyanott rögzítésre került a lelőhely területét birtokló uradalom kívánsága is, mellyel a lelet tulajdonjogának további fenntartását kérték: „Elnöklő alispán Úr elő terjesztő mi kép a’ Ns’ Megye által dolgozó háza szomszédságában építetni 95 Fusz György szobrászművész, ma a Pécsi Tudományegyetem tanára egy követ még annak idején megfaragott, egy pedig ma is a birtokában van. Tormay Károly és a család más kőemlékeket is gyűjthetett, így csak valószínűsíthető, hogy ezek az első sírláda darabjai. 96 KUBINYI1857,10; FRAKNÓI1879,6; WOSINSKY 1896, 744; VENDEL 1941,14, valamint: TML Mutatója közgyűlési tárgyaknak és okiratoknak 1833. évtől 1849 évig. 97 TML VI/181. Szekszárdi Földmérési Igazgatóság iratai. Szekszárdi vallomány és telekkönyv 1851. 23
