Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Máté Gábor: Döbrököz szabadosai és a község benépesítése a Rákóczi-szabadságharc után
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE «XXXVII. (2015) 299-312. MÁTÉ GÁBOR „búcsúról búcsúra hordozván és olvastatván a kontraktust” Döbrököz szabadosai és a község benépesítése a Rákóczi-szabadságharc után1 I. A „DÖBRÖKÖZI ESET” ÉS UTÓÉLETE Kämmerer Ernő regényes tudományos esszéi már a 19-20. század fordulóján ráirányították a figyelmet a török hódoltság alatt történt népmozgások és a rácok betelepedésének településtörténeti kérdéseire.2 Legnagyobb hatású munkája kétségtelenül A döbröközi eset volt, ami a vármegyével szembekerült rácokon végbevitt 1699-es katonai exekúció3 történetét tárta fel.4 Mint ismeretes, a rácok elleni fellépés okát adózás alóli kibúvásuk, marharablásaik és a vármegyével szemben tanúsított tiszteletlenségük szolgáltatta, a rajtaütést a magyar őrségek katonái a török alatt megszokott hirtelenséggel és elrettentő erővel vittek végbe. A rácok, akik a törökök, majd I. Lipót pártfogását is élvezték, nemcsak Döbröközön és a hozzá hasonló erődökben laktak, hanem azok környékén is nagy számban éltek. A praesidiumok közelében már a 16. század végén vlach/rác dominancia alakult ki, számuk a tizenöt éves háború pusztítása után, a 17. század folyamán nőtt meg drasztikusan.5 A „Rácországgá’’6 vált tolnai és kelet-somogyi területeket a török és a magyar is adóztatta. Az itt élő rácokat gyakorta prédálták és erővel hódoltatták a palotai, pápai, tihanyi, veszprémi hajdúk. Az egyre kedvezőtlenebb életfeltételek miatt az egykori magyar lakosok újratelepedésére vajmi kevés esély volt, ellentétben pl. a Tápió mentével, illetőleg a Kunság és a Jászság területével.7 8 A rácok jogi berendezkedése, vallása és életmódja a török alóli felszabadulást követően számos konfliktus forrása lett. A döbröközi események rámutattak „kegyvesztettségükre”, és felszínre tört az „indomnita rác nemzettel’* szemben táplált, régre visszavezethető ellenszenv és bizalmatlanság. A döbröközi eset gazdasági és társadalmi struktúrák szakítópróbájaként is értelmezhető, népesedéstörténeti ér1 A szerző a tanulmány készítése idején az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült (BO/00620/14/1). 2 Munkásságáról: K. NÉMETH 2002. 3 vármegyei ítélet fegyveres erővel történő végrehajtása 4 KÄMMERER 1909. 5 DÁVID 1982, 67-68; HEGEDŰS 1979, 14-59; HEGYI 1995, 190-205; HEGYI 2001, 1307-1310; HEGYI 2002, 31-34; K. NÉMETH 2015, 216-220; SZAKÁLY 1975, 260; SZAKÁLY 1993, 80-88. 6 HEGEDŰS 1979, 50-51. 7 Vö. KOCSIS 1979. 8 zabolátlan rác nép 299
