Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Máté Gábor: Döbrököz szabadosai és a község benépesítése a Rákóczi-szabadságharc után

telemben pedig egy új korszak nyitányaként. A település az esemény után nem néptelenedett el teljesen. 1703-ban Tolna vármegye conscriptorai 13 rác családfőt írtak össze, igaz, számuk elmaradt az exekúció előttitől.9 A városka elleni akciónak elrettentő hatása volt csak, nem számolta fel a rácok berendezkedésének alapjait. Helyzetük csak 1704 telén, kora tavaszán ingott meg, amikor a kuruc háború a Dél-Dunántúlra is átterjedt. A kurucok hírére a Dél-Dunántúl rác népessége elmenekült.10 A szabadságharc tartós katonai sikereket nem könyvelhetett el a Dunántúlon, népesedéstörténeti szempontból azonban rendkívül nagy hatása volt. A vármegyék és a földesurak a számukra megbízhatóbb magyar és német telepeseket részesítették előnyben, így Rácországból csakhamar Sváb Törökország (Schwäbische Türkei) lett. A hatalmas kiterjedésű dél-dunántúli Esterházy-birtokok, zömében az 1710-es években népesültek be újra, főként nyugat- és közép-dunántúli (Zala, Vas, Sopron, Veszprém megyei), illetőleg baranyai telepesekkel.11 Jóllehet egyes települések, mint például Koppány, Pincehely és Tamási, Ozora már a szabadságharc előtt magyarrá lettek. Döbrököz újratelepítésének példája nemcsak a feljebb részletezett rác-magyar etnikumváltás miatt érdekes, hanem azért is, mert a fennmaradt iratokból a megszállás körülményei és az újrakezdés éveinek viszontagságai is kirajzolódnak.

A tanulmány a telepítési folyamat jobb megismerésének érdekében Döbrököz benépesítésével kapcsolatos forrásokat ad közre. Az iratok egy része eddig is ismert volt a szakma előtt, Kämmerer Ernő, Polónyi Nóra, Szilágyi Mihály és Gelencsér Gyula is közölt belőlük rövid kivonatokat,12 azonban részüket vagy egészüket eleddig nem publikálták. Az újratelepítés történetének talán legismertebb és legtöbbet hivatkozott mozzanata Cserénfai István és János tevékenysége, amiről a nagyobb társadalomtörténeti monográfiákban is olvashatunk.13 A következőkben az iratok legfőbb társadalomnéprajzi és településtörténeti tanulságait foglalom össze. Az adatok értékét növeli, hogy kevés olyan település van, amelynek első lakóiról ilyen körültekintően, három különböző forrásból is értesülhetünk, vagyis minden kétséget kizáróan megbizonyosodhatunk a beköltözők származása felől. Az iratokból feltárulkozik a telepítési mozgalomban fontos szerepet betöltő szabadosi intézmény lényege és feladata is.

II. DÖBRÖKÖZ SZABADOSAI ÉS A TELEPÍTÉS

Döbrököz telepítése a Rákóczi-szabadságharc lezárulása után, 1712-ben kezdődött. A telepítés irányítója a dombóvári Cserénfai István volt, aki nem sokkal az esemény előtt, 1703 és 1709 között érkezhetett Dombóvárra a Somogy megyei Cserénfáról.14 Az Esterházy Pál nádorral kötött kontraktusban (1. dokumentum) Cserénfai fél év alatt száz lakos „szállításának”, vagyis megtelepítésének merész tervét vállalta el. A szabados 1712. október 22-től 1715. május 22-ig, vagyis két és fél évig élvezte urának kegyeit. A dokumentum a szerződést 1710-re keltezi. Feltehetően a Rákóczi-szabadságharc miatt nem indulhatott meg 1712-nél korábban a település benépesülése. 1715. szeptember 25-én még mindig csak 27 gazdát írtak össze a vármegyei adóösszeírók, a vállaltakhoz képest lényegesen kevesebb jobbágy érkezett. Nem elhanyagolható szerepe volt ebben a Rákóczi-szabadságharc után kitört pestisjárványnak, melyről a döbröközieknek a földesúrhoz írt kérelmükből (4. dokumentum) értesülünk. A telepeseknek járó „három szabad esztendő" alatt elhunyt a török elleni harcokban elévülhetetlen érdemeket szerzett Esterházy Pál nádor, és Döbrököz új földesura Esterházy Józsefiéit, aki „rossz magaviseleté” (2. dokumentum) miatt leváltotta a község első szabadosát.

9 MNL TML Ö. 262.1703.

10 ANDRÁSFALVY 2011b, 288-289.

11 SZILÁGYI 1983, 39-43.

12 KÄMMERER 1909; POLÓNYI 1966, 240; SZILÁGYI 1982, 40; GELENCSÉR 1992.

13 CSAPODI 1991, 349-360; VARGA J. 1969,437.

14 MNL TML Ö. 262.1703; Ö. 263.1709. Származását itt jegyzik fel: MNL Est. Rep. 35. Fase. X. no. 640.1730.

300