Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Szabó Géza - Hajdú Tamás: Parasztpolgári fejlődés csírái a Duna mentén, Bölcske középkori temetői tükrében

19. században építették át teljesen. Ekkor bukkantak a fentebb említett kelta ábrázolásra is.34 A templom épületéhez hasonlóan a református gyülekezet kelyheinek, kannáinak eredete is a közép­korra nyúlik vissza. A legkorábbi ezüstkehely 1638-ból, egy másik 1805-ből való. A kannák 1639-es, 1727-es, az ezüsttányér 1768-as keltezésűek. A keresztelő kanna 1746-ból való.35 A történeti adatok alapján a település első említése 1291-ből, egy III. András által kiadott ok­levélből származik. A források Bölcske mai területén 1343-1550 között több középkori települést említettek (Szentandrás, Hada, Örs, Szöllős, Vártövi, Gyűrűs, Kormó; ezen kívül feltehetően korai település még Üllő, Porong).36 Templomáról és Péter nevű papjáról a pápai tizedjegyzék 1333-ban tudósított először. A források arról is szóltak, hogy a 14. század végén a települést 1380-tól birtokló Rátót nembeli Paksi család egy templomot építtetett37 Nagyboldogasszony tiszteletére, ami a mai falu közepén álló, a jelenlegi református templom előzményének tekinthető, a most feltárt falma­radványokkal azonosítható. Az okleveles adatok szerint 1433-ban Zsigmond császárrá koronázásakor a kíséretéhez tartozó Paksi Imre kegyurasági templomai között a bölcskeire is pápai kedvezményeket kapott. Feltéte­lezhető, hogy ez együtt járt a templom átépítésével, kibővítésével is. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a 16-17. században ez volt a Paksi család temetkezőhelye. A források szerint ide temették 1508. május 29-én Paksi Kristófot. Paksi Lajos pedig 1625-ben kiköti végrendeletében, hogy itt helyezzék végső nyugalomra.38 Ami egyben azt is jelzi, hogy a templom a 17. század első felében is még állt, a hívek használták - amit megerősítenek a Kálvárián megfigyelt temetkezések is. A török alatt az 1546-1552. évi adóösszeírások szerint Bölcske a budai szandzsák egyik leg­jelentősebb települése volt, amelyet 1561-ben már mezővárosként említenek.39 A 16-17. század fordulóján Bölcske mezővárost Örsi Péter - ahogyan Havassy Péter fogalmaz - „hódoltatta”, azaz tartotta kezén. Véleménye szerint azonban ez csak időleges lehetett, sőt azt is elképzelhetőnek tart­ja, hogy Örsi Péter csak bérelte a várost, hogy így biztosítsa a javadalmak beszolgáltatását a palotai váruradalom számára.40 A hajdúk csak „a kor szokásainak megfelelően” rontottak rá a település­re és túszokat szedtek. Vagy, hogy egy bölcskei kereskedőnek 200 arany „védelmi pénz” fejében felajánlották kíséretüket a Budára tartó borszállítmány mellé annak kilátásba helyezésével, hogy ha ezt elutasítja, elsüllyesztik a rakományt41 A folyamatos zaklatások elől sokan elmenekültek a településről, de mint későbbi források bizonyítják, a háborús időszak elmúlását követően visszatér­tek városukba. A felszabadító hadjáratok során temploma az ábrázolások tanúsága szerint részben elpusztult,42 de a település élete ennek ellenére folyamatosnak tekinthető, 1689-es adat szerint még magisztrátusa is működött.43 Sajnos az egykori templom körüli temető sírjaiban alig volt melléklet, az egymást vágó vagy fedő sírok, épületrészletek pontosabb keltezését nem segítik érmék, korhatározó tárgyak. A feltárás során tett megfigyelések és a történeti adatok összevetése alapján az 1. objektum, a sárga, döngölt agyagalapozás részlete feltehetően egy Árpád-kori templomhoz tartozhatott. Ezt a korai templo­mot keríthette a 4-5. objektum, a trapéz keresztmetszetű árok. Az árkot később betöltötték, a teme­tőt megnagyobbították, ez egyértelműen látható a többé-kevésbé felette lévő 13-14., 16., 18., 23-26. sírok alapján. A 17. századi metszet alapján a templom nagyobb méretű lehetett, amelyet általában 34 WOSINSKY 1896, 763, CXXVI. tábla. 35 KOVÁTS 1942, 75, 99, 256, 415; GENTHON 1951, 426; GENTHON 1959, 47. 36 SZABÓ - SZÉCSI 1994. 37 HAVASSY 1994, 9-14. 38 PONGRÁCZ 1994, 149. 39 NAGY 1994, 431; HAVASSY 1994, 21-23. 40 HAVASSY 1994, 24-25. 41 SZAKÁLY 1975, 259-295; NAGY - SZABÓ - SZABÓ 2004, 206. 42 GAÁL 1984,132. 43 HAVASSY 1994, 36-37. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom