Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
Báta 12 Vi porta Szentmiklós, Szerdahely, Iccse, Sag 6 porta Kesztölc 2 porta Újfalu 1 porta Őcsény és Asszonyfalva 4 porta Lak 1 porta A Duna-menti falvak gazdagságát és fejlettségét bizonyítja, hogy a mezővárosok (Báta, Tolna, Ete, Bátaszék, Paks, Földvár) mellett a falvak nagy része is szultáni hászbirtok volt (Szentmiklós, Ebes, Csatár, Kesztölc, Decs, Kürt, Pilis, Malonta, Kövesd. Ebben a harcok zajától hangos korban a hódoltsági kereskedelemről úgyszólván csak hatalmaskodások kapcsán hallunk. A bátaiak 1565-ben elpanaszolták, hogy bírájuk Szabó Péter 56 napig raboskodott a szigetvári vár tömlöcében, mert vámfizetés nélkül engedte át a makói és szegedi hajósokat. A bíró mulasztásának okát ezúttal könnyen meghatározhatjuk. Korábban a Bátán áthaladó, borral megrakott hajóknak 12 dénárt kellett „kormánypénzként” lefizetni. Ezt az illetéket Zrínyi kapitánysága idején 1 hordó borra emelték, és napirenden voltak a jogtalan követelések is. Két makói és egy szegedi borszállító hajó tulajdonosaitól 100 köböl bort, utána Tálas Gergely és Söre János hajóitól 97 köböl (2 hordó) bort vett el Zrínyi. Nem csodálhatjuk, ha a bátaiak a jó kapcsolat fenntartása végett ott szabotálták el Zrínyi kereskedelmet nyűgöző utasításait, ahol tudták. Még a távoli Debrecen polgárai is vásároltak bort ezen a vidéken.47 Egy évszázadnyi idő alatt a gazdag bátai apátság körülbelül. 2000 forintnyi kegytárgyat és egyéb ingóságot halmozott fel. Nagy összegek forogtak a bátai vásáron. Az ide igyekvő Tűjártó Simontól, Nádasdy Tamás jobbágyától egymagától 700 forintot raboltak el a katonák 1557-ben. A hódolt mezővárosok árucserekapcsolatai átnyúltak a hódoltság határain. A bátaiak panasza szerint Bereczk János egy 100 forint értékű szőnyeget vitt Szigetvárra, Ludovico Maráz pettaui olasz kereskedőnek, aki azonban akkor éppen nem tartózkodott a városban. Horváth Márk tudomást szerzett a dologról, a szőnyeget elvette, árával azonban mindörökre adós maradt. (Bereczk Jánosról tudjuk, hogy marhakereskedéssel is foglalkozott. Egy alkalommal 100 ökröt hajtott át a szigetvári harmincadon.)48 1565-ben feljegyezték a hasz jövedelmeket, Bátán búzatized 21 kila, kasza és kertadó 51, újításoktól 44, bádtava 1850, méhkastized 2 akcse.49 1566. áprilistól 1567 februárjáig feljegyezték a révátkelési és vámjövedelmeket, só- és borvámot, haltizedet és halastavakból járó kettedet, 102 kaput írtak össze 50-50 akcséval. A gabona, illetve búzatized 379 kile, 1110 métermázsányi búzatermés után.50 1568-ban Báta jövedelme 330 ezer akcse volt, Dunaföldvár jövedelmeinek több mint kétszerese. A legnagyobb tételeket a borvám, musttized, haltized és halketted jelentette. 1572-ben egy csonka defter 86 nevet sorol fel, feltehetően még több volt az eredetiben. Ezzel ekkor Ete után a Sárköz legnépesebb helye. A felsorolt családfők a következők: Kalmár J., Márti P, Tót M., Anodi Benedek, Szitán Lőrincz, Tót A., Tarkó Imre, Fekete Miklós, Fekete György, Szilágy Imre, Halász P., Gönyös Mihály, Szente Pál, Babos Gergely, Bőd Pál, Szente László, Vörös P., Pánta Lőrincz, Fén György, Varga P., Varga György, Zabró Imre, Bendi István, Petes Benedek, Fejes Ferencz, Nagy A., Tót A., Sebös Gergely, Borbás P., Bereczi György, Péter Gáspár, Mészáros Balázs, Szűcs Damakos, Szabó I., Szabó Gergely, Nagy varga, Erszénjártó Gergel, Italjártó János, Szabó Benedek, Balázs diák, András kovács, Szűcs Mihály, Keresztös Péter, Nagy P., Lantos Mihály, Berez Gergely, Varga Gál, Tót G., Szabó Éliás, Szabó Együd, Szabó Máté, Szabó Gergely, Cser Albert, Borsos Márton, Kozma István, Dorogi Benedek, Erdős Albert, Szabó György, Csiba Imre, Szabó Imre, Szabó K., 47 SZAKÁLY 1969, 41. 48 SZAKÁLY 1969,42. 49 VELICS-KAMMERER 1886,180 50 HEGEDŰS 1997,165-166. 227
