Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
93 dénár) követeltek legtöbb kártérítést a parasztsereg elkövetett hatalmaskodásai miatt.31 A monostor a középkor folyamán híres búcsújáró hely volt. A Hunyadi család különösen nagy szeretettel ragaszkodott hozzá, nyilván azért, mert a mezőváros mellett győzte le Hunyadi János 1446-ban Ga- rai László hadait. Hunyadi Jánostól Corvin Jánosig a család minden tagja ajándékokkal gyarapította az apátság vagyonát. Hunyadi László még kivégzése pillanatában is egy aranyozott bársony kazulát rendelt számára. A környék többi bárói Geréb Péter és Kanizsai Pál özvegyei, Garai Jób, Perényi Imre, Török Imre, Ráskay Balázs sem fukarkodtak az ajándékokkal. Számtalan szent ereklyéin kívül birtokában volt Szent Acháznak fél-embernagyságú ezüstszobra. Várdai Pál esztergomi érsek szerint a mohácsi ütközet előtt 200 ház volt Bátán, de az ütközet után igen megnövekedett a lélekszáma. A környékből ugyanis igen sokan menekültek oda a kóborló török csapatok elől. A mohácsi csatavesztés hírére a bátai Szent Mihály arkangyalról elnevezett apátság szerzetesei, néhány polgár segítségével észak felé menekítették az apátság kincseit. A menekülők szeptember 2-án Alsókra (Győr megye) érkeztek a kincsekkel, amelyek értékét 1712 forintra és 20 gira súlyú ezüstre becsülték, amikor Tolnai Máté pannonhalmi főapát kiküldte utánuk három emberét, és elvetette tőlük azokat.32 A törökök 1529-ben égették fel először, 1539-ben pedig véglegesen elpusztították. Korabeli források úgy tudják, hogy ekkor 10 000 embert hurcoltak el onnan rabságba. Nem valószínű, hogy Báta ekkora város lett volna abban az időben. Feltételezhetően valamelyik búcsújáró ünnepen történt a kegyhely lerohanása, amikor a városban sok zarándok tartózkodott.33 1535-ben „Battha város” szerepel a bátai apátság birtokait összeíró jegyzékben.34 Báta középkori mezővárosi rangját igen fontos helyzetének köszönhette. Tolnától délre itt érintkezett először az ármentes magas part a Dunával és így itt fontos dunai átkelőhely és kikötő volt. Itt torkollott a Sárvíz a Dunába, melyen a sárközi szőlőhegyek, valamint Szekszárd és tovább észak felé Simontornyáig húzódó szőlővidék borát hajóra rakva szállították a Dunára, illetve távolabbi piacok felé. Feltételezhetően az Eszék-Bu- dai hadiút sem mai vonalon futott Furkótól Szekcsőig, hanem követte a dombperemet és csak itt Bátán távolodott el a Sárvíz partjától és vezetett a dombok közé. A Sárvízen keresztül kapcsolódott a Sárköz a dunai vízi úthoz és az is emelte Báta helyzeti energiáját. Vámját a bátai apát részére szedték, aki többször sújtotta jogtalan követeléseivel a hajózást. Valószínűleg Báta volt a Budáról és Pestről induló kereskedelem egyik végpontja, hiszen a jenői révészek és a pesti hajósok a budai oldalon csak egy számukra kedvezőtlen helyen rakodhattak meg áruval, rakományukat nem tehették partra Pesten, hanem a bátai vásárokra kellett hajózniuk. A dunai révek jelentős átmenő forgalmat bonyolítottak le. A török vámjegyzék adatai szerint elsősorban marha- és borkereskedelem zajlott rajtuk keresztül.35 Bármilyen nagy volt is a pusztulás a lakosság kontinuitása nem szakadt meg. 1543-ban már 700 lakosa volt az akkor mezőváros Bátának, s ez a szám egyre növekedett. A szultán tulajdonában lévő hász városként jelentős közlekedési és kereskedelmi központ lett. A település súlypontja is eltolódott a Duna felé, hiszen ez lett a megélhetés forrása: a hajóvontatás, Duna-vám, vásárok, állatkereskedelem. Az új magyar földesurat - Szigetvár várát - évi 200 forint cenzussal elégítették ki, de a vár elestéig robotolniuk is kellett. A fejlődés ennek ellenére nem állt meg, s míg korábban a búcsúk voltak országos hírűek, most a bátai vásárok váltak nevezetessé. így 1557-re a lakosság száma meghaladta az 1100-at, a század hetvenes éveiben pedig még tovább emelkedett.36 Bátát a török és nyugat-európai utazók naplói csak futólag említik, viszont annál többet a szigetvári urbárium és a török vámnaplók. 1545-ben a török összeírta a Tolnához tartozó dunai kikötők jövedelmeit, itt Báta város jövedelme 24777 akcséval szerepel, ebből vámjövedelem 14274, 82 ház 31 KÁPOLNÁS 1993, 86. 32 SZAKÁLY 1969, 6; SÜMEGI 2006, 141-170. 33 ANDRÁSFALVY 1975, 126. 34 HEGEDŰS 1997,131. 35 SZAKÁLY 1969, 39-40. 36 SÜMEGI 2003, 170. 225
