Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
után fejadó 50 akcséval, 4100, hal fele 2886, hal tized 2400, kapuadó 2259 akcse volt.37 A szántóföldet és a szőlőhegyet megművelő parasztok sorából kiválnak a gabona- és borkereskedők, akik a gyors gazdagodás reményében vállalkozásba adják pénzüket, egyikük adó- és vámbérlőként, másikuk kezesként kerül a török defterek lapjaira. A fuvarosok és a napszámosok Budára, Szigetvárra és Simontornyára járnak el napi 6 krajcárért, volt aki hónapokig távol élt övéitől, hogy biztos keresettel ellátásukról gondoskodhassék és adóját kifizethesse. A török megszállás első évtizedeiben pontosan kimutatható, hogy a mezőváros életére és fejlődésére jótékony hatással van a terményértékesítési lehetőség és a napszámbéres munkavállalás erőteljes bővülése. Egyre több molnár, méhész, vincellér, kertész és halász tűnik fel Báta állandó lakóinak sorában. 1554. július 16 és szeptember 18 között kamarai biztosok vizsgálták ki a szigetvári vár túlkapásait. Innen tudjuk, hogy Bátát először Dersffy Farkas a király nevében, Kaposvárhoz foglalta és 100 forintban állapodtak meg. Polgárok és zsellérek összesen 162-en voltak. A cenzust együttesen fizették, 90 forintot.38Azután két esztendővel Szigetvárhoz csatolták a települést és oda fizették a 100 forintot. Az első évben Kaposvárnak fizettek 100 forintot. A második évben Szigetvárnak adtak Szent Anna napján 125, Szent Lőrinc napján 100, Szent Mihály napján 50, Szent Orsolya napján pedig 60 forintot és 20 forint értékű halat. Ezen kívül Dersffy Farkas 54 házat felégetett és 15 polgárt elfogatott, akiktől 500 aranyat csikart ki, ami 750 forintot tett ki, egyik polgártársukat pedig megölte. Sőt a városukban egy török vajdát, két polgárt és egy asszonyt is elfogtak.391557-ben Bátán a törökök 106 adózót és 42 szegényt írtak össze.40 1565-ben 102 kapu, 1557-ben 106 adózó és 42 szegény élt a városban.41 1559-ben, amikor Decs, Nyék és Bátaszék üresen állott, Bátán 12 1/2, Pilisen 6 adózó portát írtak össze.42 Báta 1556-tól kezdve Szigetvárhoz tartozott. Először Horváth Márk, majd Zrínyi Miklós adóztatta. Szigetvár elestéig az Alföldről jövő és a nyugat felé tartó marhák nagyrészét itt tették át a Dunán, viszont itt kerültek a nyugat felől érkező vasáruk és szövetek a Duna-Tisza közére.43 1560-ban jegyezték fel: Szigetben elfogyott az élelem, ezért augusztus 12-én „Keepyro András és Paxy András” bátai polgárok 245 sót hoztak, melyet az ottani vásáron vettek.44 Báta vásárai a háborús időkben sem szüneteltek. Mekcsey István és Istvánffy István szolgái 1543 elején megtámadták Bátát, és az éppen ott tartózkodó siklósi, pécsi és szegedi kalmárokat kifosztották. A bátai vásár jelentős sókereskedelem színhelye volt. Például. Balog György kálmáncsehi bíró szállította át itt a Tolnán vásárolt 200 darab sóját.45 A sárközi falvak 1564-ben:46 Ete Pilis Kürtös Nyírzó Kövesd Decs Lángfő Ebes és Csatár 2 porta 2 porta 2 porta 2 porta 1 Vi porta 9 porta Vi porta 6 porta 37 VELICS-KÄMMERER 1886,46. 38 PATAKI é.n. 39 VASS 1978,134; TÍMÁR 1989, 160. 40 VELICS-KAMMERER 1886, 107. 11 HEGEDŰS 1997,168. 42 SÖRÖS 1912,135. 43 RUZSÁS 19667, 2015., 210. 44 TÍMÁR 1989, 251. 45 SZAKÁLY 1969,40-41. 46 MOLNÁR 2006, 44-45. 226
