Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
- Csát 1342: a birtok felosztása során említenek egy patakot (rivulum),171 amelyet a mai Csádi- vagy Baki-patakkal azonosíthatunk.- Hillye 1327: határjárásában említik a Hülyéből folyó patakot (rivulum qui ruit de de predicta villa Hille).172- Ireg 1507: a faluban több patak (plures rivuli) és mocsaras hely volt, amelyeken híd nélkül nem lehetett átkelni, ezért II. Ulászló királyi vámszedési jogot adott Hédervári Ferencnek azzal a kötelezettséggel, hogy hidat építsen.173 174- Jánosi 1254: egy leánynegyed gyanánt kapott földrészt két egyenlő részre osztottak, ennek leírásában szerepel egy észak-déli folyású patak régi medre (per veterem meatum cuiusdam ryvuli a parte septemtrionali versus meridiem decurrentis).17i 1401-ben egy Kisjánosiban fekvő részbirtokot foglaltak el erőszakkal, amely egy északról délre folyó patak régi medrének két oldalán fekszik (utraque parte cuiusdam veteris meatus rivuli a parte septemtrionali versus meridiem decurren- tis),175 s bizonyára azonos az 1254-ben említett patakkal. 1329-ben Jánosi felosztása során említenek egy patakot (rivulo) is.176 Jánosiban 1450-ben egy vitás birtokrész egy patak mellett (penes quendam rivulum), a nyugati oldalon feküdt.177- Kéthely 1325: az egyik birtokfél határának leírásában szerepel a Köbliből folyó patakon lévő malom (in rivulo qui ruit de Kübli).178- Keményfalva 1414: egy lefoglalt birtokrész határának leírása egy pataknál indult (rivulum).179- Körtvély 1437: határjárásában említenek két kisebb víz között fekvő (inter duasparvas aquas) határjeleket, valamint egy a Dunából kiágazó, Nagyér nevű folyót, amelyből nyugati irányban egy kisebb víz ágazott ki.180- Liget 1310: egy elzálogosított birtokrész határának leírásában szerepel egy víz (aquam).181- Martos 1055-ös határjárásában szerepel egy bizonyos érnél lévő itató (éri itu). Mivel az ér szó nemcsak kisebb folyóvizeket, hanem mocsaras állóvizeket is jelölhet,182 183 184 a folyóvizeknél történő szerepeltetése csupán elsődleges jelentése alapján történt.- Madocsa 1145-re hamisított, 1443-ban átírt határjárásban sorolnak fel egy név nélküli vízfolyást (rivulum).188- Meszes: egy részbirtok 1360-as határjárásában szerepel egy gödör, amelyben kis kút van, amelyből patak ered (rivulum ruentem ab ipso puteo).1M- Nyires: 1484-ben Várdai Miklós emberei Nyiresi Fejér Miklós özvegye - nyilván Nyiresen lévő - házától elhajtották annak két hámoslovát, amikor azokat az asszony házánál elfolyó patakban (in bibitione aque ante curiam dicte domine) itatták.185- Szanács: 1360-ban Szili Demeter fiai a veszprémi püspök patak felőli, jobbágyai telkeinek kapuival átellenben lévő részén jobbágyokat telepítettek le.186 171 MES III. 484. 172 A. XI. 464. sz. 173 Héderváry I. 361. sz. 174 KŐFALVI 2006,1. sz. 175 SZAKÁLY 1998, 41-42. sz. 176 A. XIII. 136. sz.; KŐFALVI 2006,98. sz. 177 Zichy IX. 198. sz. 178 AO II. 146. sz.; A. IX. 420-421. sz. között. 179 ZsO IV. 2590. sz.; KŐFALVI 2006, 590. sz. 180 DL 13043. (Rí) 181 A. II. 834. sz. 182 HOFFMANN 2010, 123-126. 183 RA 1/1.71. sz. 184 KŐFALVI 2006, 272. sz. 185 SZAKÁLY 1998, 168. sz. 186 KUMOROVITZ 1953, 524. sz. 18