Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

- Csát 1342: a birtok felosztása során említenek egy patakot (rivulum),171 amelyet a mai Csádi- vagy Baki-patakkal azonosíthatunk.- Hillye 1327: határjárásában említik a Hülyéből folyó patakot (rivulum qui ruit de de predicta villa Hille).172- Ireg 1507: a faluban több patak (plures rivuli) és mocsaras hely volt, amelyeken híd nélkül nem lehetett átkelni, ezért II. Ulászló királyi vámszedési jogot adott Hédervári Ferencnek azzal a kötelezettséggel, hogy hidat építsen.173 174- Jánosi 1254: egy leánynegyed gyanánt kapott földrészt két egyenlő részre osztottak, ennek leírásában szerepel egy észak-déli folyású patak régi medre (per veterem meatum cuiusdam ryvuli a parte septemtrionali versus meridiem decurrentis).17i 1401-ben egy Kisjánosiban fekvő részbirto­kot foglaltak el erőszakkal, amely egy északról délre folyó patak régi medrének két oldalán fekszik (utraque parte cuiusdam veteris meatus rivuli a parte septemtrionali versus meridiem decurren- tis),175 s bizonyára azonos az 1254-ben említett patakkal. 1329-ben Jánosi felosztása során emlí­tenek egy patakot (rivulo) is.176 Jánosiban 1450-ben egy vitás birtokrész egy patak mellett (penes quendam rivulum), a nyugati oldalon feküdt.177- Kéthely 1325: az egyik birtokfél határának leírásában szerepel a Köbliből folyó patakon lévő malom (in rivulo qui ruit de Kübli).178- Keményfalva 1414: egy lefoglalt birtokrész határának leírása egy pataknál indult (rivulum).179- Körtvély 1437: határjárásában említenek két kisebb víz között fekvő (inter duasparvas aquas) határjeleket, valamint egy a Dunából kiágazó, Nagyér nevű folyót, amelyből nyugati irányban egy kisebb víz ágazott ki.180- Liget 1310: egy elzálogosított birtokrész határának leírásában szerepel egy víz (aquam).181- Martos 1055-ös határjárásában szerepel egy bizonyos érnél lévő itató (éri itu). Mivel az ér szó nemcsak kisebb folyóvizeket, hanem mocsaras állóvizeket is jelölhet,182 183 184 a folyóvizeknél történő szerepeltetése csupán elsődleges jelentése alapján történt.- Madocsa 1145-re hamisított, 1443-ban átírt határjárásban sorolnak fel egy név nélküli vízfo­lyást (rivulum).188- Meszes: egy részbirtok 1360-as határjárásában szerepel egy gödör, amelyben kis kút van, amelyből patak ered (rivulum ruentem ab ipso puteo).1M- Nyires: 1484-ben Várdai Miklós emberei Nyiresi Fejér Miklós özvegye - nyilván Nyiresen lévő - házától elhajtották annak két hámoslovát, amikor azokat az asszony házánál elfolyó patak­ban (in bibitione aque ante curiam dicte domine) itatták.185- Szanács: 1360-ban Szili Demeter fiai a veszprémi püspök patak felőli, jobbágyai telkeinek ka­puival átellenben lévő részén jobbágyokat telepítettek le.186 171 MES III. 484. 172 A. XI. 464. sz. 173 Héderváry I. 361. sz. 174 KŐFALVI 2006,1. sz. 175 SZAKÁLY 1998, 41-42. sz. 176 A. XIII. 136. sz.; KŐFALVI 2006,98. sz. 177 Zichy IX. 198. sz. 178 AO II. 146. sz.; A. IX. 420-421. sz. között. 179 ZsO IV. 2590. sz.; KŐFALVI 2006, 590. sz. 180 DL 13043. (Rí) 181 A. II. 834. sz. 182 HOFFMANN 2010, 123-126. 183 RA 1/1.71. sz. 184 KŐFALVI 2006, 272. sz. 185 SZAKÁLY 1998, 168. sz. 186 KUMOROVITZ 1953, 524. sz. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom