Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
- Széplak: 1498-ban a Széplak és Berekal között húzódó folyón fekvő malmot (in fluvio inter Berekal et Zeephlakpretacta decurrentis habitum) említenek.187 188- Tengőd: 1489-ben egy birtokrész egy mocsaras patakig tartott, amely Tengőd közepén, a Be- kefalva felé eső részen folyt (usque quamdam gurgitem sive rivulum lutosum in medio ipsius possessionis Thengewld a parte possessionis Bekefalwa habitum et decurrentem).]SS Folyóvizekre utaló településnevek Az okleveles anyagban szereplő folyóvíznevek után sorolom fel a vízrajzi vonatkozású település- neveket (a pataknevekből eredő elnevezett településneveket - Kőfő, Nádfő - a név szerint ismert vizeknél szerepeltettem) és azokat is, amelyek köznévből keletkeztek, de lehettek tulajdonnevek is (Ág, Vadvíz). Itt csak megemlítem az -aszó Völgy; szárazpatak, időszakos vízmosás’ utótagú helységneveket (Hosszúszó, Nyírszó, Koromszó?), mert az ezekben megőrződött völgyekben valószínűleg nem volt állandó vízfolyás.189 Ág (Naaghag, Naghag): a helynév a ’patak, vízfolyás’ jelentésű ág főnévből keletkezett, a falu egy patak völgyébe települt.190 Tulajdonnév és köznév is lehet. Ma Nagyág (Baranya megye). Szegszárd: Vadas Ferenc véleménye szerint a település arról kapta nevét, hogy „a hordaléktól szár (sárgás) színű folyó szög-letébe épült", a Sár folyó mellett.191 Vadvíz (Wadwyz): a vad melléknév és víz főnév összetétele, szabályozatlan, nem ásott medrű vízfolyásra utal, tulajdonnév és köznév is lehet. Koppányszántó környékén feküdt. Összefoglalás a folyóvizekről A forrásokból eddig 59 folyóvizet sikerült összegyűjteni, amelyek közül negyvenötnek ismerjük a nevét is, de e számok kapcsán azonnal jelezni kell, hogy a kisebb folyóvizekre kétségtelenül már a középkorban is jellemző volt a névtani szakirodalom által az újkori víznevek alapján kimutatott többnevűség, azaz ugyanazt a patakot más és más néven hívják a különböző települések határában.192 Mindez olykor példáink alapján is igazolható: a Kőfő falunak nevet adó forrásból folyó vizet Köszvényes falu határában már Köszvényespatakának nevezték. A folyóvizek többségét a latin aqua, fluvius, rivulus szavakkal említik, de ide soroltam a néhány alveus kifejezéssel említett medret, fokot is. A gurges szó egyszer tűnik fel oklevelekben, az irodal- mias amnis főnév pedig csak elbeszélő forrásokban szerepel. A folyóvíznevek eloszlása egyenetlen. A legnagyobb számú patakot, szám szerint tizenötöt a Mecsek vidékéről ismerjük a viszonylag sok határjáró oklevélnek köszönhetően. Ezek többsége a Völgységi-patak mellékvize volt, név szerint: Boldapataka, Egregy, Hidas, Hodács, Kozár, Kövesd, Márévize. A mai Izmény-Györei-vízfolyás mellékvize volt a Hásmál és a Mérgespataka, a Lengye- li-pataké a Vargány, a Vókóséde pedig a mai Battyáni-patak forráságával azonosítható. Valószínűleg a Hábi-patak mellékága volt a Kapornak és a Kozár (ha nem magával a Hábi-patakkal azonos), a Séd pedig talán a Kozári-pataké vagy a Hábi-pataké. A Sárvíz mellékvizei közül tucatnyit ismerünk, egy kivételével (Füzegy 2.) a folyó alsó szakaszáról, főként Báta, Bátaszék, Sárpilis és Várdomb vidékéről, név szerint: Báta, Berekfoka, Fejérvíz, Füzesér, Huzyner, Kesztölce, Pösze, Sármás, Székvize, Túr, Zaratka. A Duna nyolc mellékvizének mindegyike Fadd vagy Madocsa különböző határleírásaiból ismert, ezek: Bechen, Bécsfoka, Fásgergyen, Gergyen, Hattyús, Maman, Nagyér, Sajtófoka. A Sióhoz mindössze a folyó két másik neve, az Ozora, és a Sárvíz (2.) köthető. 187 BÉKEFI 1894,123. (DL 46447.) 188 Héderváry I. 334. sz. 189 Vö. KISS 1988,1. 610 (Hosszúaszó), 781. 190 KISS 1988,1. 57. 191 VADAS 2000,13-15. 192 GYŐRFFY 2009. A Baranyai-Hegyhát patakjainak legújabb kori többnevűségére: MÁTÉ 2009, 50. 129. jegyzet. 19
