Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
járónak írták, ugyanúgy Szőllőskey Ferencet Tolnáról. A többiek: Ethei István Isten igéjének szolgája az egyházban, Bölcske. Tasnádi Péter Isten igéjének szolgája az egyházban Bogyiszló. Pathai János Isten igéjének szolgája az egyházban, Gerjen. Szörényi István Isten igéjének szolgája az egyházban, Őcsény. Decsi István Isten igéjének szolgája az egyházban, Decs. Tolnai János Isten igéjének szolgája az egyházban, Madocsa. Rozgonyi György Isten igéjének szolgája az egyházban, Dunaszentgyörgy. Soóthy György Isten igéjének szolgája az egyházban, Dombóvár. Adonyi István Bíkács. Kórógyi Mihály Pilis. Szokolyai Márton Ság. Pásztor Balázs Hencse.5041652-ben Iccsét első helyen említik az es- peresség egyházai között. Prédikátora ekkor Perényi Gergely volt, aki 1652. március 13-án részt vett a Kecskeméten tartott zsinaton, amely Pathai Sámuelt püspökké választotta. Mellette ott volt még: Pathai Sámuel püspök Tolna, Mohácsi István Őcsény, Lazáry Gergely Decs, Kévéi Mihály Pilis, Kör- mendy István Alsónyék, Decsi Máté Báta, Kölkedi Balázs Bogyiszló, Karancsi Gergely Fadd, Szeley György Gerjen, Tholnai János Dunaszentgyörgy, Némedi György Madocsa, Sárándi János Bölcske, Szennai Balázs Dunaföldvár.505 A következő iccsei lelkész, a Bátyáról ide került Törey Gergely nevét egy reverzális őrizte meg, számunkra, amelyben Makay Mihály egyházai lelkész több pap - köztük Törey - előtt megfogadta, hogy a következő gyűlésig nem iszik bort. (1653. április 28.)”506 A török közigazgatás inkább a reformáció embereit tűrte meg a hódoltságban, a katolikusok közül úgyszólván csak a ferences és a domonkos rend tagjai működhettek. A prédikátorok is eleget szenvedtek a töröktől. Szegedi Kist, már kálmácsehi lelkészként a pécsi bég fogatta el. Hiába igyekeztek a tolnai polgárok is pénzzel, könyörgéssel érdekében közbenjárni, csak hosszú raboskodás után szabadult. A reformált eklézsia sanyargatásait Thuri Pál, a tolnai iskola rektora tárta a világ elé „Idea Christianorum” című kis munkájában.507 Báta 1620-ig katolikus maradt - még akkor is, amikor a környék már 100 éve a protestantizmus híve volt -, ebben az esztendőben azonban kálvinista prédikátort fogadtak be. 1627-ben kapta meg Veresmarti Mihály pozsonyi kanonok az apátságot javadalomként s rögtön hozzáfogott az új birtok anyagi helyzetének rendezéséhez. Levelet küldött a bátaiaknak, hogy „öreg, eszes és okos embereket” küldjenek fel hozzá Pozsonyba. Miután rendezte az anyagi ügyeket, könyvet is írt a bátaiakhoz, hogy azoknak a reformációhoz való csatlakozását megakadályozza. Az „Intő és tanítólevél..!’ 1639- ben Pozsonyban jelent meg. A török még ki sem takarodott a vidékről, amikor - 1679-ben - Jány János apostoli protonotari- us megszerezte magának az egykori bátai bencés és bátaszéki ciszterci apátságok egyesített javadalmát. 1694-ben unokaöccse, Jány Jakab Ferdinánd követte őt a birtokban, Ő nagyobb részt Bécsben élt és választott semendriai püspök is volt, de Bátaszéken apáti rezidenciát épített, s ezt tette a kettős javadalom központjává. A katolikus lelkipásztorkodás felélesztése is az ő nevéhez fűződik.508 Az volt az elképzelése, hogy kitelepíti Bátáról a reformátusokat, hogy abból magyar, német és bunyevác katolikus falut csináljon. A bátai katolikus magyarok erre könyörgő levelet intéztek Jányhoz, hogy „méltóztassék megh adni azon dolgot (ti. hogy nem telepíti ki a kálvinistákat), mert ha a kálvinis- taság megh nem marad, műnk is nem lakhatjuk megh lakó helyünköt.” De úgy rendelkezett, hogy e két egybeépült falurész között valamiféle gyepüt kell létrehozni, ezért a tiszttartó két házat le is bontatott, a reformátusok részére pedig a falu Alszögét és a Szilvásokat jelölte ki lakóhelyül.509 Ő küldte még 1696 táján Bécsből az első papot, egy Ubaldus nevű kapucinust Bátaszékre, akinek a környéken élő katolikusok lelki gondozása lett volna a feladata. Meddig maradt itt és valóban ellátta-e adminisztrátori feladatát, nem tudjuk. A fellángoló kuruc mozgalmak, továbbá a rablóbandák és a rácok garázdálkodásai akadályozhatták a lelkipásztori munka megindulását. A Bátán élő 504 FÖLDVÁRY 1898, 132-133; 138-139; 146-149. 505 FÖLDVÁRY 1898, 182-186. 506 VARGA-BODA 1973, 65-66. 507 KATHONA 1974, 58-70. 508 HERMANN 1929, 13. 509 ANDRÁSFALVY 1975,129. 285
