Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE ♦XXXVII. (2015) 7-39. K. NÉMETH ANDRÁS Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz1 Múzeumi évkönyvünk előző két számában a középkori Tolna megye vízimalmaival és halászatával kapcsolatos adatokat gyűjtöttem össze, elsősorban írott források alapján.2 Arról eddig csak röviden, felsorolásszerűen esett szó, hogy az őrlőberendezések mely folyóvizeken üzemeltek, a halászat pedig az egyes települések határában feltehetőleg milyen vizeken vagy tavakon folyhatott. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy bemutassa a középkori Tolna megye írott forrásokból megismerhető folyó- és állóvizeit, utóbbiak közé értve a néhány mocsarat is, valamint a nagyobb folyók ritkán említett szigeteit. Itt gyűjtöttem össze továbbá az oklevelek alapján nem mindig elkülöníthető, természetes módon feltörő forrásokra vonatkozó adatokat - amelyek egy-egy patakot is táplálhattak - , illetve a mesterségesen ásott kutakat. Régészeti adatokat jórészt a kutak kapcsán tudtam bevonni gyűjtésembe, felhasználtam továbbá a névtani kutatások eredményeit is. A folyóvizekhez sorolható fokokkal, ásványokkal, valamint az állóvizekhez tartozó halastavakkal itt nem foglalkozom, mert ezeket a halászatot tárgyaló tanulmányomban már összegyűjtöttem. Szintén nem volt célom az egyes nagyobb folyók vonatkozásában megszaporodó, illetve vízrajzi szempontból olykor nehezen értelmezhető török kori adatok (pl. útleírások Dunára és Sárvízre vonatkozó említései, illetve Duna menti tavak) maradéktalan összegyűjtése. Tolna megye középkori vízrajzával mindeddig csak érintőlegesen foglalkozott egy-egy tanulmány. Az egyetlen, országos szintű monográfia a témánkhoz felhasználható legkorábbi munka is egyben. A kutatástörténetet minden szempontból Ortvay Tivadar monumentális művével kell kezdenünk, aki Árpád-kori vízrajzában számos, használható adat mellett néhány nem Tolna megyei víznevet is megyénkbe helyezett.3 1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00003/12/2) támogatásával készült. A kézirathoz Máté Gábor fűzött értékes megjegyzéseket, segítségét ezúton is köszönöm. 2 IC NÉMETH 2013c; K. NÉMETH 2014. 3 ORTVAY 1882,47-48. Az Ireg határában említett Albertföld melletti kút (76.) helyesen a Baranya megyei Ürög (ma Pécs, Magyarü- rög) határában állt. Szakadát, amelynek határában a Cugmater és az Vrman vizek folytak (239.), valójában nem Tolna, hanem Zala megyéhez tartozott, az oklevélben említett Kolon (Balatonmagyaród határa, Engel 2001, 25936. cellakód) és Peternye (Zalabaksa, Kerkabarabás körül, ENGEL 2001, 25756. cellakód) alapján. 7
