Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Fuksz Márta: A bonyhádi Stoll mézeskalácsos dinasztia (1847-1946)
A család vagyon helyzetének vizsgálatánál figyelembe lehet venni a tulajdonukban lévő ingatlanok számát, a bérelt üzlethelységeket, illetve elhelyezkedésüket a város központjához viszonyítva. A töredékes levéltári forrásokat kiegészítő beszámolók, vagy éppen a családi emlékeket korrigáló történeti anyagok összefésüléséből bontakozik ki előttünk a Stoll család gyarapodása. Az első ismert adatok lakcímükről az anyakönyvi kivonatokban találhatóak. Tudjuk, hogy a 19. század végén és 1908-ban is a József utca 268.77 szám alatt laktak, mely nem esik messze a belvárostól, de nem számít frekventált helynek. 1915-ben Stoll Jakab halálakor78 már a Budai utca 4-et tüntették fel címükként. Előrelépésnek számított új lakóhelyük, mely társadalmi presztízsüket is emelte. Valószínűleg anyagi gyarapodásuk tette lehetővé átköltözésüket a főutcára, Bonyhád központjába. A levéltári források szerint a család sokáig -1932-ig biztosan - itt élt. A bonyhádi országgyűlési választók névjegyzékéből az is kiderült, hogy a műhelyt tovább vivő Stoll Ferenc együtt élt özvegy édesanyjával, Hofbauer Máriával.79 A forráscsoport hiányossága miatt a következő névjegyzék az 1939-es évből maradt meg. E szerint a család már Bonyhád főterén a Horthy Miklós80 téren lakott a 16-os szám alatt. Sajnos az nem derül ki a névjegyzékből, hogy saját vagy bérelt tulajdonról volt-e szó. A levéltári források hiányzó adatai miatt támpontot nyújthatnak a család szóbeli közlései. Stoll László elbeszélésből tudjuk, hogy édesapja legjelentősebb befektetése egy cukrászda nyitása volt. Bár Stoll Ferenc nem tett cukrász vizsgát, mégis a kor kihívásának próbált megfelelni, mikor üzletét cukrászdává szerette volna átalakítani. Stoll László emlékei szerint a családnak három ingatlan volt a tulajdonában valamikor az 1920- 30-as években. A család háza, melynek hátsó részében egy kis műhelyt is berendeztek a Budai utcában volt. Mellette használtak egy jól felszerelt, kemencékkel ellátott nagy műhelyt, melynek helye ismeretlen. Üzlethelyiségük is külön épületben kapott helyet. A mai Rákóczi Ferenc és Táncsics Mihály utca találkozásánál állt Bonyhád szerte ismert boltjuk.81 Ezt az üzletet szerette volna felújítani és cukrászdává átalakítani Stoll Ferenc.82 Források hiányában nem tudjuk mikor és mennyi kölcsönt vett fel a család a banktól, de az biztos, hogy testvére Schnepf Mártonné Stoll Terézia és sógora is támogatták őt mind elgondolásában, mind anyagiakban. 1922-ben, Stoll Ferenc házasságkötésekor83 még megvolt teljes vagyonuk. Felesége a hőgyészi születésű Strigencz Etel84 édesapjától nászajándékba egy cséplőgépet kaptak, melyet később szintén elvitt a bank. Stoll László emlékei szerint a ’30-as években ment tönkre a család, és ezt követően volt, hogy bérlakásban éltek, illetve bérelték a műhelyt is a sütéshez szükséges kemencékkel együtt. Valószínűnek tartom, hogy a világgazdasági válság mélypontra sodorta az üzlet fejlesztésére banki kölcsönt felvevő Stoll Ferencet, és jelentős anyagi veszteségek árán élték túl ezt a gazdasági törést. Sajnos a levéltári források, a bonyhádi járásbíróság iratai (polgári, büntető perek, hagyatéki ügyek) között nincs adat a család csődbe jutásáról, a banki tartozásukról vagy a visszafizetés lehetséges módjáról. Stoll László szerint a Horthy téri ingatlan megmaradt a család tulajdonában. A következő forrás, mely gazdasági, anyagi helyzetüket tükrözi, az 1945-ös bonyhádi házszám- jegyzék.85 E szerint a család egy bérelt házban élt a Vasváry Pál utcában. A kimutatásból tudjuk, hogy a belváros szélén lévő 3 szobás lakóházhoz nem tartozott sem bolt, sem műhely. A jegyzék 77 Jelenleg József Attila utca a neve. A mai Perczel utcáról nyíló kis utca..). MNL TML XXXIII. 70. Tolna vármegye állami anyakönyvei. Bonyhád; Magyar Kir. Adóhivatal. Bonyhád 466/1989. Családi iratok. Stoll László tulajdona. 78 MNL TML XXXIII. 70. Tolna vármegye állami anyakönyvei. Bonyhád. 79 MNL TML IV.403.C. Tolna vármegye központi választmányának iratai. Választói névjegyzék, Bonyhád. 1926., 1930., 1932., 1939. 80 Később Sztálin, ma Szabadság tér. 81 A Rákóczi u. 10. sz. alatt. A lebontott épületek helyén park létesült, és 1992-ben itt állították fel Bertalan Sándor „Tábori levelezőlap” című II. világháborús alkotását. 82 A két utóbbi ingatlan tulajdonjogára nincsenek megerősítő források, elképzelhető, hogy bérelt helységekről volt szó. 83 MNL TML XXXIII. 39. Tolna vármegye állami anyakönyvei. Hőgyész. 84 Strigencz Etel (1903.05.29-1979.04.16) édesapja Strigencz János csibráki születésű, Bonyhádra költözött kovácsmester, édesanyja a bonyhádi Vaszari Etel. MNL TML XXXIII. 39. Tolna vármegye állami anyakönyvei. Hőgyész. 85 MNL TML 24.1. Tolna Megyei Népgondozó Hivatal iratai. Lakóház jegyzék. Bonyhád, 1945. 442
