Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Vizi Márta: Előzetes jelentés az ozorai várkastély kutatása során előkerült kályha leletanyagról
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE «XXXVII. (2015) 41-73. VIZI MÁRTA Előzetes jelentés az ozorai várkastély kutatása során előkerült kályha leletanyagról Tolna megye északi szélén, a Sió völgyében található Ozora. A község középpontjában, a plébánia- templom melletti alacsony dombon áll a várkastély négyzetes, középudvaros épülettömbje. Az épületet négyzet alakban fal veszi körül, sarkukon kerek tornyokkal megerősítve. A várkastély hazánk kiemelt műemlékei sorába tartozik. A várkastély jelentős maradványai maradtak fenn, számos átépítés nyomait hordozva. Az Esterházyak kastély-, majd magtárépítésének köszönhetően őrződtek meg a 15. századi maradványok. Az épület - változó funkcióval ugyan - még századunk hatvanas éveiben is használatban állt. Jelen tanulmányban az 1960-as évek eleje óta tervezett, majd 1980 óta folytatott műemléki-régészeti kutatás során előkerült kályha leletanyag eddigi kutatásáról, a munka jelenlegi állásáról, eddigi eredményeiről számolok be. A VÁRKASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1416-ban ad Zsigmond király engedélyt a firenzei származású Filippo Scolari részére, hogy magyar- országi birtokai bármelyikén, de különösen Ozorán kőből vagy fából várat, erősséget vagy kastélyt építtessen, tetszése szerint. A felépített várat az engedélyt követően tíz év múlva említik először. A kutatás során vált egyértelművé, hogy Filippo Scolari 1416 körül épített vára egy négyzetes alaprajzú, zárt udvaros és egyemeletes palotából, valamint egy azt övező és ugyancsak négyzetes alaprajzú külső várfalból állott, az utóbbi sarkain kerek tornyokkal. A déli oldalon a várárokban falazott pilléreken nyugvó hídon át lehetett megközelíteni a külső fal kapuját - ez azonban teljes egészében elpusztult. A palotától nyugatra lévő plébániatemplommal is híd kötötte össze a kastélyt. A palotán a nyugati oldalon található a bejárat, amely minden bizonnyal csak a gyalogos közlekedést tette lehetővé. A főépület 35x35 méter nagyságú, 17x17 méteres belső udvarral, amelyen belül még egy 1,8 méter széles, pilléres folyosó húzódott körbe. Az udvar közepén kút állt. Az épület jegyeit tekintve a hazai, 15. század első felére jellemző késő gótika hatása a döntő. A várkastély Filippo Scolari halála után özvegyéé, majd 1438-tól a Hédervári családé. 1491 ele41
