Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Vizi Márta: Előzetes jelentés az ozorai várkastély kutatása során előkerült kályha leletanyagról

jén Habsburg Miksa csapatai ostrommal vették be, és ez adhatott okot arra, hogy 1520 körül, Hé- dervári Ferenc idejében reneszánsz részletekkel építsék át. Ezt a várat 1531-től több ostrom során pusztították el.1 1545-ben véglegesen török kézre kerül. így a várkastély 1545-től 1686-ig török kézen volt. A török zsoldösszeírások szerint a hódoltság egész időszakában meglehetősen jelentéktelen helynek számított. A várfal az ostromok során minden bizonnyal erősen megsérülhetett, ezért előtte, magában az árokban cölöpökből összerótt szerkezetű sáncot, palánkfalat emeltek. Az első sánc közvetlenül a török foglalás után készülhetett. Magán a palota épületén a török időkben jelentősebb átalakítást nem végeztek, sőt egyértelműen török kori javítások nyomait is csak egy-két helyen figyeltük meg. Feltehetőleg a sáncépítéssel egy időben, de mindenképpen a hódoltság első szakaszában nagyarányú tereprendezésre is sor kerülhetett. Ezt mutatják a belső árnyékszékaknák középkori anyaggal kevert hódoltság korabeli rétegei, valamint a hódoltság kori, jellegzetes sárga homok jellemezte településréteg alatt megfigyelt, gazdag késő középkori leletanyagot tartalmazó szemétrétegek és gödrök. A palotában a palotaőrség vezető rétege lakhatott, a katonaság fő élettere a várfal és a palotaépület közötti falszoros. Itt egy török kori falusias település képe bontakozik ki, hevenyészett házakkal, többszörösen megújított szabadtéri tüzelőhelyekkel, kemencékkel, nagyszámú tároló veremmel, gödörrel.2

A hódoltság alatt a valójában török kézen lévő birtok jobbágyai kétfelé adóztak: A Hédervári család kezéről Török Bálint szerzi meg, és a Török család adóztatja jobbágyait. 1618-ban azonban a Nyáriak öröldik a birtokot, tőlük pedig az Esterházyak. A török kiűzése után a Hédervári- ak nyomán a Viczay család tartott igényt Ozorára, 1698-ban Esterházy Pál azonban 1500 aranyforintért megveszi a várat. Az Esterházy-birtokok újjászervezésére a szatmári béke után került sor. 1712-ben Egry László került Ozorára kerületi inspektornak. Az inspektornak és az uradalom tisztségviselőinek természetesen megfelelő lakást kellett biztosítani, de mindenekelőtt a földesúri székhelyet kellett megteremteni. A 18. századi nagybirtok kiépítésében ez mindig parkos környezetben elhelyezett barokk kastélyt jelent. A vár újjáépítésének megkezdésére 1727-ben került sor, és 1733-ban fejeződött be. Az újjáépített várban ekkor az uradalmi központ hivatalai és tisztviselőinek lakásai kaptak helyet. A kastély körüli park a herceg 1734. évi rendelete nyomán, amelyben elrendeli, valamennyi birtokán rendbe kell tenni a várak és kastélyok körüli parkokat, és azokhoz mindenütt kertészt kell alkalmazni, készült el. A barokk kastélyt a kutatások nyomán lehetett rekonstruálni: a négyzetes alaprajzú, zárt udvaros középkori várból olyan U alakú, kétemeletes kastélyt alakítottak, amelynek az 1686-ban ledőlt déli szárnyát nem építették újjá, csak a külső falát hagyták meg, abban a mai kőkeretes kaput helyezték el. A romos középkori falakat az épület jelenleg látható magasságáig visszabontották és ott a mai párkányt megépítve helyeztek rá tetőt. A belső falakat és a megmaradt középkori boltozatokat is elbontották, mindkét szintet újraboltozták, fiókos barokk dongaboltozatokkal fedték. A földszinti helyiségek magasságán alig változtattak, az emeletet azonban alacsonyabbra vették, hogy felette kialakítható legyen a második emelet. Az utóbbit vízszintes fafödémmel fedték.

Később, a század közepe után építették meg a déli szárnyat, a kaputorony két oldalára emelt egy-egy helyiséggel.

1739 és 1744 között a Sió túlpartján felépül a kulapusztai méntelep és lovaglóiskola, benne egy új kastéllyal. A másfél évtizeddel azelőtt átalakított vár ezzel feleslegessé vált. 1742 végétől a vár egy részét terménytárolásra használják, majd három év múlva hercegi engedélyt kértek a kastély magtárrá alakításához. A század közepére a főhomlokzati szárnyban elhelyezett tiszttartói lakás kivételével a vár az uradalom gabonatároló épülete lett. 1772-ben az épületben új pincét építettek - ez a bejárati szárny alatti barokk pince. Ugyanekkor a bejárati szárny udvari oldalán árkádos folyosó építését kezdték meg, mögötte szobákkal. Egy 1775. évi rendelettel az új szárnyban helyezték el az

1 FELD et al. 1988a, 261-277.

2 FELD et al. 1988,277-280.

42