Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
ságában 2009-ben egy hasonló teleprészletet tártak fel, az egyetlen kút a lelőhely egyetlen gazdasági épülete mellett 4,5 méterre került elő. Szájátmérője 2,4 méter, mélysége 2 méter volt, oldala lefelé padkásán összeszűkül. Bélése nem volt, a falu pusztulása után annak hulladékával töltötték fel, betöltéséből egy ló és három kutya csontváza mellett egy embercsont-töredék, valamint kerámia-, vas- és malomkőtöredék is előkerült.296- Dunaszentgyörgy-Középső-dűlőben (M6 RM-11) 2009-ben 16-17. századi településrészlet került elő, közelebbről nem részletezett kutakkal.297- Dunaszentgyörgy-Vetle-pusztán (M6 TO-20. lelőhely) 2008-ban egy 12-14. századi településen két kutat is feltártak, az egyik betöltésében emberi vázmaradványokkal.298- Mözs-Icse: a falu feltárása során kutak is kerültek elő.299- Medinán Csalogovits József 1934-ben tárt fel egy 20 cm vastag, hasított tölgyfakarókkal bélelt, 140 cm átmérőjű, 15. század végi vagy 16. század eleji kutat,300 egyben az első ilyen szerkezetű kutat az országban.- Felsőnyék: a vár kutatása során feltárták a vár kb. 1 méter belső átmérőjű, 13,4 méter mély ciszternáját is, amelynek 40 cm vastag falát szárazon rakták homokkőből.301- Ozora: a vár udvarának közepén feltárt kút téglából készült falazata alapján középkori eredetű volt.302 A középkori ferences kolostor helyén, az ún. Barátkút téren az 1957. évi alaprajztisztázó feltárás során megtaláltak a valószínűleg egykor a kerengő közepén állt kutat. Az ásatást vezető Nagy Emese leírása szerint „Az 1950-ben betemetett kútnak az oldala - a helybéliek elbeszélése alapján - ki volt téglázva, s a vízszint alatt szürkésfehér faragott kövek látszottak.”303- Paks: az Erzsébet Szálló mélygarázsának építését megelőző feltáráson előkerült két, a török korra keltezett kút. Az egyik legalább négy méter mély, ásott, béleletlen gödörkút volt, a másik kutat 420 cm mélységig bontottuk ki, alján a 80 cm széles deszkákból álló csapolt faszerkezet 1,5 méter magasan megmaradt.304- Szekszárd-Tószegi-dűlő: az M6 autópályán nyomvonalán a Sió csatorna északi felén feltárt Árpád-kori teleprészleten egy felül tölcséresen szűkülő, alul méhkasos oldalú, 114-142 cm széles, három méter mély, felső részén náddal vagy vesszővel bélelt, emberi használtra készült kút is előkerült.305 Összefoglalás a kutakról Kutakat 18 helyen említenek forrásaink, közülük hetet név szerint, hármat pedig név nélkül; kutakra utaló településnevet további nyolcat ismerünk. Ahol a kutak helyéről megtudunk valamit, úgy tűnik, hogy mindannyiszor a határban álltak (Bi- kal/Szalatna 1325, Pokud 1347, Szil 1276, stb.), belterületen egyet sem említenek - ez némi kétséget ébreszt, hogy a puteus szóval jelölt objektumok is nem természetes víznyerő helyek voltak-e, a fons szóval illetettekhez hasonlóan. A névvel illetett kutak között van olyan, amelyet a természeti környezetről (Égerkuta, Faágkuta), egy közeli tereptárgyról (O út kuta) vagy személyről (Petekuta) neveztek el. A kutak neve olykor másféle objektumok nevében maradt fenn: pl. Kácskutának hívtak egy erdőt 1502-ben Kéren. A kutakra utaló településnevek a víz hőfokával (Hidegkút, Hőkút), kiépített voltával (Kőkút), környe296 SZILÁGYI - SERLEGI 2014, 130, 138. 4. kép. 297 SZARKA 2010. 298 HALÁSZ 2009. 299 VÍZI 2001, 37. 300 CSALOGOVITS 1941, 174-175; VÍZI 2009, 308. 2. melléklet. 301 MIKLÓS 2003, 197-198, 205. Abb. 2; MIKLÓS 2007, 221-222. 302 FELD et al. 1988, 263. 303 NAGY 1969, 138; NAGY 1994, 260. 304 K. NÉMETH 2009. 305 ORHA 2010, 318-319, 322. 29
