Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
A pozsonyi törvényszék előtt tehát Bosnyák Tamás és a Martonfalvay család a Szekszárd környéki vitás birtokaikat megosztotta. Tették ezt úgy, mintha a birtokaik nem is lennének török uralom alatti területen, s ebből a törökök ismert alkukészségére következtethetünk. Mivel minden hódoltsági falunak volt egy török javadalombirtokosa is, aki 1610 után általában felvette a magyar földesúr társával is a levelezési kapcsolatot, és közös dolgaikról megalkudtak. Ezt tette Iszmail szekszárdi szandzsákbég is Bosnyák Tamással Kajmád rác betelepítésekor, ahogy erről az anyavári uradalom idézete is tanúskodik. Ez az urbárium a Szekszárd környéki falvakról 1633. március 30-án feljegyezte: „Az Tolna vármegyében lévő Ságról volt Füleken Dániel Mátyás. Ezzel együtt Győrkén lakozó Német Márton miatt való háborgás végett hoztak egy csizmát, egy nyestet, egy patyolat keszkenőt. 1634. április 13-án voltának Fülekben Gyürkén lakozó Kozma Bálint, az Másik Iczén lakozó Szabó Gergely hoztanak egy néhány aszalt halat. Cigány, törökkel bélelt emberek.’ms A pozsonyi ítélőszéken való megegyezés nyomában Bosnyák Tamás és Martonfalvay család feltehetőleg más ügyekben is szót értett. Erre utal Martonfalvay György veszprémi katona 1632. május 28-án Pápán kelt levele, ahol magát Bosnyák Tamás anyavári uradalmának intézőjeként írta alá. E levélben Martonfalvay arról írt, hogy a sági, az őcsényi, és a szentmiklósi jobbágyok az ő megkerülésével egyenesen Surányba (Nyitra m.) adják fel magyar adóikat, s azzal fenyegetődzött, felhozatja őket, mert: „a szekszárdi Izmail nevű bék azt írja, hogy ő kész volna az én igazságomat is megadni.” Tolnay András veszprémi katona 1652. szeptember 8-án, Győrben kelt záloglevele szerint Martonfalvay Ádám Tolna megyei jószágát, úgymint Szentmiklóst, Nyámádot, Ságot, Iccsét, Győrkét, Fejérvízt és Őcsény felét mindennemű hasznával zálogba vette. E zálogbirtoklásért Martonfalvaynak minden évben az úrnapi győri vásárkor hét pár csizmát és három vég vörös abáposztót tartozott szolgáltatni.445 446 Nyámád szerepel a szekszárdi apátság birtokainak 1514. évi összeírásában.447 A Csörge-tó közelében, volt tsz-major területén lehetett. A nyámádiaknak ismerjük egy kelet nélküli levelét (az 1560- as évekre tehető), amelyet Martonfalvay Györgyhöz, mint földesurukhoz írtak. Elpanaszolják, hogy igen kevesen vannak, úgy annyira, hogy négy gazdánál több nincs közöttük - ezek Kelemen János, Madarász Vincze, Török Ferenc, Török Péter. Kérik, a földesurukat, hogy el ne feledkezzék róluk, hanem viselje gondjukat, mert most is fölötte félnek a sok csavargó miatt. „Jóllehet, hogy az hagyott (az adó felvitelére hagyott) nap pünkösd napján volt, de mint messze föld tőlünk úgy annyira, hogy mindön kincsért el nem mehetünk, hanem im a Körösztös Miklós uramtul el külgyük, nagy szeretettel, tisztességgel, adgya az Isten, hogy egésséggel el vehesse, részeltesse kegyelmed s annak is gondunk lészen reá.”448 Nyámád falu családfői 1572-73-ban: Tót Lukács, Tót Ambrus, Máté Bertalan, Török János, Dáda János, Dáda Mátyás, Kántor Bálint, Tót Lőrincz, Kelemen Máté, Kelemen Máté, Vanda Mátyás, Tót Boros Dienös, Kelemen István 12 ház.449 450 1592-ben Martonfalvay Imrének adózik. „Nyamadon vagyon helyes Jobbágy 12. Adojok facit annuatim florenos 35. Minden búzájukból kilentzed jár. Ártán 2. Chyzma 1. Nyest 2.”45<l1590-91 -ben Nyámádon a törökök 16 adózó családfőt írtak össze, 1641-42-ben pedig hetet.451 1692-ben írták róla: Nyámád a Sárvíz partján erdők között fekszik, főleg szekszárdiak élik, 5 házból áll. A Sár ritkán ad halat. Van egy egykerekű malma, amely a parton áll. A török és keresztény úr házanként 1 forint jövedelmet kapott. Szántó 70, rét 130 hold, legelője az erdő és mocsár között 90 hold, erdeje Vt mérföld terjedelmű. Az 1696. évi összeírás szerint Nyámádon 18 család 36 és fél köböl földet művel (körülbelül 1200 négyszögöl). A 18 család tagjait Mérey apát betelepítette Szekszárdra.452 445 VASS é.n. 92. 446 VASS én. 92. 447 VASS é.n. 55. 448 VARGA-BODA 1973, 64; VASS é.n. 92. 449 VELICS-KAMMERERI. 1886, 240. 450 VARGA-BODA 1973, 59. 451 VASS é.n. 86. 452 PATAKI é.n. 276
