Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz

Az 1551-es cikádori apátsági összeírásban szerepel Szerdahely is. Mohács előtt is tudunk róla az oklevelekből: 1502-ben a „Zerdahel-i remetéket” említik.453 Szekszárdhoz tartozott. Búzatizedet 5 kereszt után 1 forint 25 dénárjával fizettek 7 forint 25 dénárt. 1553-ban a defterekből ismerjük e település török felé történő adózását. Kapuadó, 6 kapu után 150 akcse, sertésadó, 18 lakostól, 41 darab sertés után 82 akcse, méhkas-adó, 3 egyén, 3 kas méhe után 6 akcse, Gabona-tized, 18 lakos beadott 28 fertál búzát, széna-adó címén befolyt 40 akcse, must-tized, 73 cseber, 48 akcsével 3504 akcse. Pénzbeli befizetésük összesen 3782 akcse, azaz körülbelül 7 és fél forint pénzérték. Magyar részre búzatized után 7 forintot és 25 dénárt fizettek. A 3 lakos méhkasadóját nem számítva, a kétféle adózásból egy-egy családra esik 83 dénárnyi pénzbefizetés. Az említett gabona fertály a 83 literes, 66 kilogrammnyi gabonát jelent, ami 46 métermázsányi és 20 kilogrammnyi gabonatermést ad. Magyar részről 6 kereszt búzatizedet említenek Szerdahelyen, ami 60 kereszt búzatermést jelentene. Itt a környéken 17 kévéből áll egy kereszt, és ha 32-32 kilónyi szemtermést számítunk egy keresztre, nem egészen 20 métermázsányi szemtermést kapunk búzából, ami nagyon kevés 18 család után. Kétfelé adóztak, magyar részről talán nem is akartak többet számítani 1558-ban.454 Szerdahelyen 1561-ben Házy Máté szolgáltatott 1 kereszt búzát. Bodó Orbán pedig egy keresztet gabona tizedtartozásként.455 Szerdahely falu családfői 1572-73-ban: Mihál Lukács, Tót János, Kis Márton, Bodó Balázs, Gál Benedek, Gál János, Gál András, Szabó Gergely, Kobál Pál, Bakó Pál, Bakó György, Kis Kelemen, Kis András, Baki Balázs, Szád Ambrus, Csere Gergely, Kóka Máté, Tót György, Bakó Ambrus, Tót Ambrus, György diák, Szabó Antal, Vörös Mihály, Borisa János, Kis János, Bartók Gergely, Szabó Benedek, Bacsai Gergely, 28 ház.456 1592-ben Martonfalvay Imrének adóztak: „Adojok esztendőnként florenos 20. Vetésekbűl kilentzed. Ártán No. 2. Karmasin csizma No. 1. NyestNo. 2. Róka bőr No. 2."4571590-91-ben 15 adózó családfőt írt a török itt össze.458

1689-ben írják a településről: néptelen hely közvetlenül Újpalánk mellett, Szekszárd felé. Már teljesen szántófölddé változott. Összes tartozékait az újpalánkaiak használják.459

1611-ben a szekszárdi apátsághoz a következő sárközi falvak tartoztak: Szentmiklós, Ebes, Nyá- mád, Györke, Őcsény, Szerdahely, Iccse, Kövesd, Malonta, Fehérvíz, Ság, Decs, Ete, Nyék.460 1632- ben oklevél bizonyítja, hogy a Sárköztől északra, északnyugatra eső területek már elpusztultak, mert sok a rác falu és a puszta, valamint a meglévőkben is kevés a magyar lakos. A felsorolt falvak között szerepel Iccse. „Az előtt magyarok lakják, de nem tudják, kik bírják”461

1669-december 5-én tanúkihallgatást tartottak Pozsonyban, a bátai apátság birtokai és ezek állapota felől: „A Bátai Apáturasághoz tartozó mezővárosok és faluknak rend szerint való nevei, melyeknek Kérdéssé és tudakozássá lett Bátán lakozó Szabó Gergői, Ács Mihály, Decsön lakozó Tőrös Gergöly, Nyéken lakozó Bankó Mihály Jobbágyinktól.

Jelen lévén tisztelendő és böcsületes Pécsvárady Apátur Fenessy Mihál Uram.

1. Ebes puszta, de Török éli földjeit.

2. Almás, Rácok lakják, Besnében adóznak, Martonfalvy bírja.

3. Ette Város Puszta, Decsiek élik.

4. Nyirszó alias Nyirzó Puszta.

5. Nána falu Puszta.

6. Lak Puszta.

7. Lángfő. Ráczok lakják és Beszprémben adóznak.

453 SZAKÁLY 1998, 190.

454 HEGEDŰS 1997, 140-141.

455 HEGEDŰS 1997,156.

456 VELICS-KAMMERER 1886, 240.

457 VARGA-BODA 1973, 60.

458 VASS é.n. 86.

459 VARGA-BODA 1973, 73.

460 HEGEDŰS 1997,180.

461 HEGEDŰS 1997,186.

277