Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen
Lf b /T' _U/ x. e/fr'CXji-4 «JUjU^ /k^—-e^5\A>^_ nyugati felében későközépkori [XV- XVII. századi] és török hódoltságkori [XVI-XVII. századi] edénycserepek keverednek a felszínen. Több helyen a cserepek között nagyobb foltokban kemencék és valószínűleg épületfal átégett törmelékei látszottak. Ezeken az egészen kissé kiemelkedő helyeken feltételezhetően későközépkori [XV- XVII. századi] lakóházak álltak, melyeknek egy részét a felszíni, törökkori edénycserepek tanúsága szerint a hódoltság korában is lakták, ... remény látszik arra is, hogy a Jeni Palánka nevű palánkvár kiterjedése és esetleg szerkezete (is) megállapítható.”19 A jelentésben is említett paticsos, égésmaradványos törmelékfoltokból bögre- és tányérkaalakú, valamint tálalakú, négyzetes szájú kályhaszemek töredékeit gyűjtöttük össze. Kisebb számban metszett felületű, illetve a síkból kiemelkedő pontokkal, rozettákkal, hullám- és egyenes vonalakkal stb. díszített, bástyafokdí- szű, domborműves párta- és orom- dísztöredékek is voltak közöttük. Valamennyi felsorolt típus máz nélküli, színük a sárgától a téglavörösön át a vörösbarnáig terjedő, felületükön gyakran a kiégett tapasztás maradványai is látszottak. Mészáros Gyula feljegyzése és vázlatrajza szerint számára is feltűnő volt, hogy a kályhaszemleletes házfoltoknak csak kisebb részét találtuk az azóta már lokalizált és feltárt palánkvár területén, nagyobb részt pedig attól keletre elhúzódóan, az egykori és mai mocsaras rész közelében (16. kép). Utóbbi részen gyakrabban kerültek felszínre a jellegzetes hódoltságkori „török” tárgyak: kínai és perzsa csészetöredékek, pipa- és üvegkarperec-darabok, valamint talpastálak és kiöntőcsöves korsók töredékei is. Már ekkor úgy véltük, hogy itt, a vártól Szentmiklós felé vezető út mellett állhatták azok az Evlija által is említett épületek (néhány ház kertekkel, néhány bolt20 és „néhány halfogó háló”, azaz halásztanya), amelyek a vár felépítése utáni évtizedekben létrejövő, majd egyre terjeszkedő Szentmiklós fele ‘ VT Ct 16. kép. Mészáros Gyula 1961-ben írott terepbejárási feljegyzése a kályhamaradványok helyének vázlatos bejelölésével 19 Jelentés a Szekszárd-Palánk határában 1966. október 31-én teljesített régészeti lelőhelyvizsgálatról. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Régészeti Adattára. Ltsz.: 65.73. - A jelentés további részében egy mielőbbi leletmentő feltárás szükségességét indokolták meg a szerzők, melynek időpontjaként az 1967-es esztendőt jelölték meg. A feltárás megkezdésére végül 1975-ben kerülhetett sor. 20 A török fogadók kapcsán e boltokról az 1663-ban itt átutazó Heinrich Ottendorf is leírást adott naplójában. Bár általánosságban írt, de a régészeti feltárások során talált kínai és perzsa kávéscsészék és a dohányzás kellékét jelentő cseréppipák nagyszámú itteni előfordulása megerősíti, hogy megfigyelései Újpalánk esetében is helytállóak lehettek:....de az utas néha talál egy boltot, mely melléje van építve (ti. a fogadónak), hogy vásárolhasson. ... Egy ivó is van itt, ahol kávét árulnak és a fogadó előtt egy nagyobb kút a szomjúság oltására. Néha van ott egy-két bolt is, melyben hagymát, gyümölcsöt, dohányt, kenyeret és húst árulnak. Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy éppen nem talál semmi vásárolnivalót, vagy nem hoz magával semmit, akkor bizony böjtölhet a fogadóban." HERMANN 1943, 82. 159
