Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
zépkori Köszvényespataka a ma Kisvaszar határában található Köszvényesi-árokkal lehet azonos.100 Kövesd (Kuesd): Máza 1190-es, hamis adománylevelében, Máza határjárásában szerepel egy völgy, amelyben a nép nyelvén Kövesdnek nevezett patak (rivulus) folyik; ugyanitt később folyóként említik (fluvium).101 Az azonos nevű faluról (helynévi nyoma Váralja délnyugati határában) kapta a nevét. Ortvay téves nézete szerint az Okrágyi-patakba, s ez által a Sárvízbe szakadó Kövesdi-cser- mellyel azonos.102 A mai Váraljai-ároknak felelhet meg. Kő: csak Kőfő vagy Nagykőfő (Kewfew; Kufew, Kwfew; Nagkwfew) falu nevének előtagjaként ismert, a falunév a Kő pataknév és a ’patak forrása’ értelmű ’fő’ főnév összetétele. A középkori Kőfő falu a Leánykő nevű sziklaalakzat közelében kereshető, amely a Leánykői-csörge forrásához közel áll, ez a forrás pedig a mai Köszvényes-árkot táplálja.103 A középkori Kőfő nevű patak tehát a Köszvényespataka felső szakaszával lehet azonos. Maman: a Fadd és Szentgyörgy közötti határjárásban 1215-ban háromszor említik vízként (,aquam).104 Neve bizonyára azonos a Fadd határában 1424-ben említett Manyan halászóhelyével,105 alkalmasint ugyanarról a vízről, illetve egy szakaszáról lehet szó. Máré, Márévize (Maré, Mareuize, Mareuyze): 1353-ban Máré birtok felosztása során Becsei Vesszős és Töttös birtokrészén három malmot említenek, amelyek közül az egyik „Máré birtok folyóján” feküdt (in fluvio eiusdem possessionis Mare). Becsei Vesszős és Töttös, illetve Gunyafi István ekkor megállapodtak, hogy nem fognak újabb malmokat építeni a folyón (in dicto fluvio ipsius possessionis Mare).106 Szegefalván 1354-ben Miklós pécsi püspököt eltiltották Vesszős mester Márévize nevű folyója (fluvii) felének használatától és attól, hogy azon malom számára gátat építsen.107 1399-ben Tolna megye bizonyította, hogy Máréi Miklós jogosan szed vámot a Márévár alatti, Márévize (fluvio) nevű folyó fölött átívelő hídon.1081411-ben Bátmonostori Töttös fia László eltiltotta Máréi Gúnya fia Miklós özvegyét és annak fiait Máré vár, valamint egyebek mellett a Máré birtokon folyón (influvio in eadem Maré decurrentis) lévő malom felének birtoklásától.109 1433-ban Máré vára és tartozékai megosztása során említik a Máré folyó felé fekvő (a parte fluvii similiter Mare vocati) birtokrészt, egy a patak szögletében (in angulo iuxta dictum rivulum seu fluvium) fekvő jobbágytelket, egy Hodácsról Máréra, a mondott másik patakba folyó patakot (fluvium seu rivulum qui flueret de possessione Hodach in ipsam possessionem Mare ad prescriptam alium fluvium) és malmot a Máré folyón (in ipso fluvio Maré vocato).110 A mai Márévári-csörgével azonos. Mérgespataka (Mergespotoka): 1325-ben Bolda birtok határjárásában említik a Mérgespataka nevű patakot, amely a Boldapataka nevű patakba ömlik (rivulum Mergespotoka nominatum qui cadit in alium rivulum Boldapataka nominatum).111 A határjárást elemző Máté Gábor szerint a Mérgespataka a Kárásztól északra a mai Izmény-Györei-vízfolyásba folyó Berétei-csörgével vagy a vele szemben, a mai Köblény határából lefolyó vízzel lehet azonos.112 Nagyér (Nagher): 1437-ben Körtvély határjárásában említik a Dunából kiágazó, Nagyér nevű folyót (quendam rivulum, qui de Danubio exiret Nagher vocatum), amelyből nyugati irányba egy kisebb víz ágazott ki (prope dictum rivulum Nagher, ubi de ipso rivulo aqua versus partem occidentalem exiret).113 100 BMFN 1982, 152: 23/108. 101 RA1/1.151. sz.; FEJÉR III/2. 437-439. 102 ORTVAY 1882,445. 103 Vö. TÍMÁR 1997,61-62. 104 A. XIV. 335. sz.; KUMOROVITZ 1953, 216. sz. 105 ZsO XI. 928. sz.; DL 106309. 106 Zichy VI. 91. sz. 107 SZAKÁLY 1998, 21. sz.; A. XXXVIII. 322. sz. 108 ZsO I. 6033. sz. 109 ZsO III. 1053. sz.; SZAKÁLY 1998, 74. sz. 110 Zichy VIII. 352. sz. 111 AO II. 164. sz.; KŐFALVI 2006, 83. sz.; A. IX. 114. sz. 112 MÁTÉ 2015, [4], 113 DL 13043. Rí 14
