Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

Nád: csak Nádfő (Naadfew, Nadfeu) falu nevének előtagjából ismert, a település egy náddal benőtt helyen eredő és folyó, s ezért Nádnak nevezett patak fejéről, forrásáról kapta nevét.114 Ma helynév Kercseligettől délre.115

Ozora: a pécsi püspökség 1009-es alapítólevelében az egyházmegye második határaként említett Ozora nem a mai településre vonatkozik, hanem az oklevél szerint vízfolyást jelöl (secundum Ozora, doneeperveniatur ad aliam aquam quae Lupa nuncupatur)}16 amely a mai Sióval azonos.117

Patak ld. Vókóséde

Pösze (Peze, Pyzis): a pécsváradi apátság 1015-re hamisított, 1403-ban átírt privilégiumlevelében Bátatő északi határosaként említik.118 1345-ben Bátatő birtok tartozékai között említik a Peze nevű halászóhelyet.119 Ilyen néven vízfolyás is létezett: a Pösze örvénye (Pősze Eőrvénye) egy 1800- as Sárvíz-térképen szerepel, a Sárvízből Bátaszéknél kiszakadó Bati-fok déli folytatásaként, amely Bátától északra csatlakozott vissza a Sárvízbe.120 A Pösze helynév ma is megtalálható Báta határában.121 Sümegi József szerint a Pöce vagy Pösze nevű csatorna a cikádori ciszterciek által ásott, mesterséges árok, amely a Sárvíz felesleges vizének levezetését szolgálta.122

Sajtófoka, Sajtárfoka (Saythofoka, Saytharfoka): Madocsa 1443-as, 1145-re hamisított határjárásában szerepel a Sajtófoka vagy más néven Sajtárfoka folyó (rivulum Saythofoka alio nomine Saytharfoka appellatum)}23

Sármás (Saramas): 1354-ben Siger határában egy a folyó (fluvio) mentén lévő malom felének elzálogosítása kapcsán említik.124 A Sormás helynévvel rokon, a sárma ’kígyóvirág, vadhagyma’ növénynév származéka.125

Sár, Sárvize, Sárvíz 1. (Sár, Saar, Sarwyze): az 1055-ös tihanyi alapítólevélben Martos határában említett Sár fő (sár feu) határpont a Sár folyó mocsaras völgyével kapcsolatos. Ha a ’fő’ köznév pontos jelentése nem is határozható meg, a ’forrás, kezdet’ jelentés kizárható és valószínű, hogy a mocsárvidék valamely részére utal.126 1320-ban Hodos határában egy birtokrész leírása során említik (fluvio).127 128 1321-ben Inok földet négy részre osztották, a határjárásban említik a folyót (fluvio)}26 1334-ben Hodoson az 1320-ban említett birtokrész egy másik ügyben szerepel, határleírásában ismét szerepel a folyó (fluvio).129 1335-ben Kösd birtok a Sár folyó mellett (iuxta fluvium Saar) feküdt.130 1343-ban Végfalu vagy más néven Bélcs birtok eladásakor a Sár folyóban (fluvio) levő halfogó rekesz- tékeket is felsorolták.131 1343-ban Hodos birtokot mondják a Sár folyó mellett (iuxta fluvium Saar) fekvőnek.132 1344-ben Hodoson az 1320-ban, illetve 1334-ben említett birtokrész leírásában újra említik.133 1345-ben a Kesztölc és Lak birtokok közti határjelek ügyében indított perben új határjeleket emeltek, ennek során említik a Sár vagy más néven Zarathka folyó partját (in rippa fluvii Saar

114 KISS 1988, II. 170.

115 SMFN 1974, 516: 165/130.

116 FEJÉR I. 292.

117 ORTVAY 1882, 82-83; ORTVAY 1890, 43.

118 MonVat 1/4. 575. Ld. még: SÜMEGI 1993, 16.

1,9 KŐFALVI 2006, 180. sz.

120 MNL TML T. 132.

121 TMFN 1981, 520-521: 108/114, 120, 143-144.

122 SÜMEGI 1997, 179-180.

123 RAI/1. 71. sz.

124 A. XXXVIII. ll.270.sz.

125 KISS 1988, II. 491 (Sormás).

126 HOFFMANN 2010, 119-123.

127 A. V. 851. sz.

128 A. VI. 162-163. sz.

129 KŐFALVI 2006, 129. sz.

130 A. XIX. 466. sz.

131 Zichy II. 43. sz.; A. XXVII. 198,645, 700. sz.

132 Zichy II. 47. sz.; GYÖRFFY 1990, 144.

133 Zichy II. 82. sz.; GYÖRFFY 1990, 145; A. XXVIII. 414. sz.

15