Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

utal az innen kibocsátott több magánoklevél.1301410. május 24-én „in Castro nostro” írja át és erősíti meg testvére, a nádor nevében is a bajcsi pálosok kérésére egyik korábban kiállított adománylevelüket.131 Pontosan nem tudjuk, hogy házassági ajándék volt-e Zsigmond részéről az ozorai bánság vajdájává történő kinevezés vagy a házasságot követően kapta ezt Garai János, első okleveles említése 1412-ből való.132 Ugyancsak a házasságkötése évében a bajcsi pálos rendházat is támogatta. András testvér és a szerzetesek kérésére megerősítette a vikáriátus alapítólevelét és a harsányi hegy egy részét földekkel és erdőkkel nekik adományozta.1331410 őszén pedig részt vett abban a boszniai hadjáratban, amelyben Zsigmond meghódolásra kényszerítette Ostoja bosnyák királyt s ezt követően bosnyák királlyá koronáztatta magát.134

Közben a Garai testvérek Zsigmond közvetítésével megpróbálták elveszített dalmáciai befolyásukat visszaszerezni. Az 1411-ben Velence ellen indított háború a meglepetés okozta kezdeti sikerek után megtorpant s a magyar fél béketárgyalásokat kezdeményezett. Velence a tárgyalásokba csak azután volt hajlandó bekapcsolódni, miután Garai Miklós is csatlakozott a békedelegációhoz. A tárgyalások Isztriában folytak s ezek során Zsigmond megpróbálta Velencét rávenni, hogy adja vissza a nádornak és testvérének Cherso és Ossero szigeteket. Velence ezt nem volt hajlandó megtenni, de 1412. április 29-én úgy határozott, hogy kárpótlásul Garai Miklósnak és Jánosnak 500-500 dukátot ad, mert fontos a nádor és testvére megnyerése.135

Az 1412-es év talán legjelentősebb eseménye volt Ulászló lengyel király hosszú magyarországi látogatása. A tiszteletére rendezett rendezvénysorozat fénypontja május 22-én, Budán volt, ahol a korabeli hírek szerint sok fejedelem, lovag és csatlós gyűlt össze. Jelen volt többek között Vitold litván fejedelem, Boleszló és Siemovit mazóviai és Korybut Zsigmond novgorodi fejedelmek, Laza- revics István szerb despota, Tvrtko boszniai király, Hranic Sandalj bosnyák vajda, Hervoja spalatoi herceg. Ezen a fényes ünnepen Garai János is ott volt fiatal mazóviai származású feleségével s annak lengyel rokonságával.136

1413-ban Garai János Csupor Pál szlavón bánnal részt vett Hervoja bosnyák főúr magyarországi birtokainak elfoglalásában,137 mely a Hervojával való személyes konfliktust is maga után vonta,138 ugyanakkor tovább növelhette a kisebb Garai fiú birtokállományát. Talán a fiatalabb testvér önálló birtokpolitikája, illetve Garai Miklós nádor második házassága s az ebből született Garai László érdekének biztosítása vezethette a nádort abban, hogy testvére birtokjogát igyekezett megszerezni. Garai János ugyanis Zsigmond királynál panaszt tett testvére, a nádor ellen, aki tudta, hozzájárulása és beleegyezése nélkül, a maga, illetve fiai: Miklós és László nevében több, bevallást tartalmazó oklevelet állíttatott ki, amelyek alapján az ő és örökösei birtokjogát tőlük elidegenítheti, maga és fiai részére megszerezheti, bár ő sohasem tett ilyen bevallást és engedélyt sem adott erre. Zsigmond 1415. február 2-án a leleszi konventet utasította a vizsgálatra, illetve kérte, hogy tegyen jelentést arról, hogy Garai János vagy valaki az ő nevében tett-e előtte valamilyen bevallást vagy beleegyezést. A konvent még a tavasz folyamán értesítette a királyt, hogy előttük semmiféle bevallás e tárgyban nem

130 DF 265927.; DF 265928.

131 ZsO II/2. 7601. sz.

132 ZsO III. 2708. sz. Az oklevélben Garai János ozorai vajdaként jár el a Pápa városában élő jobbágyok panasza miatt s meghagyja ugodi várnagyának, hogy védje meg a jobbágyokat minden hatalmaskodás ellen.

133 ÁRVÁI 2014, 86.

134 C. TÓTH 2009, 73.

135 A szigetek jövedelme csak 400 dukát volt. MÁLYUSZ 1984, 91-92.

136 A híradás szerint még albánok, görögök, törökök, tatárok, sőt a Szentföldről érkezett lovagok is részt vettek a fényes parádén. ZsO III. 2175. sz.; ENGEL 1987a, 431. Összesen 13 herceg, 21 gróf, 26 báró, 1500 lovag és 3000 apród. Ezt követően a lengyel király néhány országnagy kíséretében felkereste Székesfehérvárt, Tatát, Esztergomot, majd Visegrádról indult haza Ulászló. C. TÓTH 2014, 345.

137 Ebben a hadjáratban eshetett fogságba Boszniában Gyulai Kelemen, akinek perét Garai Miklós nádor testvére János kérésére halasztja még 1415. februárjában is. ZsO V. 2572. sz.

138 MÁLYUSZ 1984,111.

264