Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

történt.139 A fenti esemény mégsem vezetett a testvérek közötti kapcsolat megromlásához, ezt bizonyítja az a tény, hogy 1415. február végén egy peres ügyben a nádor testvére személyes kérésére halasztja el az alperesek fizetési kötelezettségének határidejét.140 Az év májusában a pécsváradi konvent előtt megjelenő siklósi várnagy különböző ügyekben ugyancsak mindkét testvér nevében járt el.141 Ekkor azonban már zajlottak annak a háborúnak az előkészületei, amelynek következményeként Garai János híres bátai zarándoklatára sor került, s amely Bátát országosan ismertté tette. Érdemes ezért az 1415. évi boszniai háború történetét és következményeit részletesen áttekintenünk.142

A háború a Boszniában dúló belső harcok megoldását szolgálta,143 Zsigmond ugyanis úgy határozott, hogy II. Tvrtko ellenkirályt helyezi Bosznia trónjára. Hatalmának biztosítására nagy magyar sereget küldött vele. A magyarellenes bosnyák főurak Hervoja nagyvajda és spalatoi herceg144 vezetésével szervezték az ellenállást s szövetségesre találtak az Európában lábát megvetni akaró törökökben. A törökök Boszniába érkezéséről Ragusa városa már az év februárjában tudott, ez derül ki a város János esztergomi érsekhez intézett leveléből.145 Március 26-án pedig már arról tájékoztatták a curzolaiakat, hogy nagy török haderő tartózkodik Sebeniconál, Almissánál és Crainánál.146 Magyarországon a király parancsára szerveződött a királyi haderő boszniai hadjárata. Áprilisban Zsigmond általános perhalasztást rendelt el. A nádorhoz, az országbíróhoz, Szlavónia bánjához, bírói helyetteseikhez, Körös megye ispánjához, alispánjához és szolgabíráihoz, valamint az ország valamennyi egyházi és világi bírójához intézett parancsában, hivatkozva a királyi hadnak a törökök és Bosznia elleni indulására, valamennyi per halasztását rendelte el.147 Közben a sebenicoiak is csatlakoztak a törökökhöz, s május elején elfoglalták, kifosztották és felgyújtották Zvionicztach királyi várat. Zsigmond május közepén értesült az itthoni eseményekről. A kölni egyetem tanácsának ülésén vett részt, amikor a követek három levelet hoztak Magyarországról. A hírek szerint a velenceiek biztatására és jelentős katonai támogatásával a törökök nagy károkat okoztak az ország tengerparti részein.148 A király kijelentette, hogy elveszítheti országát, de az ülésező zsinatot nem hagyja el.149

Úgy tűnik, a királyi had - melynek parancsnokai Garai János, Maróti János és Monoszlói Csupor Pál voltak - ekkor már úton volt Bosznia felé. Május közepén Tolna megye területén állomásoztak, ugyanis május 17-én Zsigmond Tolna megyéhez és a török ellen induló had kapitányaihoz intézett levelet, melyben Gadányi Mihályt, Cseményi István familiárisát felmenti a hadba vonulás alól, mivel ura személyesen vesz részt a hadjáratban.150 Közben Garai János is intézte a család ügyes-bajos dolgait. Szentmártoni Pál fia Miklós mint Garai Miklós nádor és Garai János törvényes képviselője május 17-én megjelent a pécsváradi konvent előtt s uruk kérésére átíratta a konvent 1409. november 18-án és 1410. december 8-án kiállított okleveleit. Ezen oklevél Zsigmond parancsára kelt, s azt tanúsítja, hogy a konvent beiktatta Garai Miklóst és Jánost a monostor volt apátjától, Cseményi Imrétől kapott több birtokba.151 Garai János a háborúba indulása előtt minden bizonnyal ezt a birtokügyet le akarta zárni, illetve a birtokok feletti rendelkezést realizálni akarta.

139 ZsO V. 169. sz.

140 ZsO V. 263. sz.

141 KŐFALVI 2006, 597-598. sz.; ZsO V. 638. sz.

142 Garai bátai fogadalmának tulajdonította szabadulását. A török fogságból való szabadulások történetét feldolgozta Csukovits Enikő. CSUKOVITS 2005, 78-90.

143 MÁLYUSZ 1984, 110-111.

144 ENGEL 1987a, 420-421.

145 ZsO V. 2575. sz.

146 ZsO V. 421. sz.

147 ZsO V. 532. sz.

148 A törökök szlavóniai pusztítására ld.: ENGEL 1987a, 421. Először Ozorai Pipo lépett fel velük szemben, majd az 1415. évi boszniai hadjárat igyekezett megoldani a helyzetet. ENGEL 1987b, 66.

149 ZsO V. 626. sz.

150 ZsO V. 637. sz.

151 A birtokadományról 1409-ben egy nyílt oklevelet állít ki a káptalan, amelyet 1409. december 8-án privilegiális formában is kibocsátanak. Az adományozás több Baranya megyei birtokra vonatkozik: Chemen, Vaskafalwa, Koha, Myhalkereke, Wlues, Kalnas, Naghaie, Kyshalye, Gemelchen. ZsO V. 638. sz.; KŐFALVI 2006, 597-598. sz.

265