Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

testvéreket.33 Miklós macsói bánként szinte minden déli hadi vállalkozásban részt vett testvérével együtt.34 1389 őszén, a rigómezei csata35 után Horváti János újra megszállta a macsói bánság területét. Zsigmond Garai Miklóst küldte a terület visszafoglalására, aki sikeresen teljesítette a feladatot, sőt apósát, Lázár szerb fejedelmet is rábírta a magyar fennhatóság elfogadására.36 Szolgálataikért a Garai fiúk 1389-ben megkapták Somló várát. Garai Miklós 1390 és 1393 között nem viselt hivatalt. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Garai fiúk a bánság területén maradtak, mert Zsigmond 1392-ben Garai Miklósnak és Jánosnak a macsói bánság védelme érdekében adta cserébe Kőszeg várát.37

1393-ban Garai Miklós újra macsói bánként szerepel. Ebben az időszakban több kisebb győztes csatát vívott a déli végeket háborgató törökök és szerbek ellen, melyekben testvére is részt vett.38 A macsói báni tisztségét 1394 végén cserélte fel a horvát-dalmát bánsággal, miután Zsigmond király bevette Doboj várát, a Horvátiak utolsó erősségét, a bosnyák király pedig elismerte Magyarország fennhatóságát s lemondott Horvátország és Bosznia iránti igényéről.39 Nem egyedül érkezett a bánságba. Magával hozta öccsét is, s rögtön katonai sikereket értek el. Knin mellett legyőzték László nápolyi király bánját, s Horvátországot és a dalmát városokat Zsigmond hűségére kényszerítették. A király teljes bizalmát élvezték, erre utal, hogy Zsigmond érvénytelenített egy Garai Miklós és János ellen hozott ítéletet.40

A horvát-dalmát báni cím, valamint az 1395-ös havasalföldi hadjárat41 lehetőséget biztosított arra, hogy a családi vagyont tovább gyarapítsák és famíliájukat a Délvidéken tovább bővítsék. Birtokaik, családi kapcsolataik révén jól ismerték a Délvidék politikai viszonyait, otthonosan mozogtak annak ügyeiben. Már atyjuk kiterjedt rokoni kapcsolatot épített ki a Délvidék nemesi családjaival, talán ezért is lehetett olyan szoros a kapcsolata Erzsébet királynéval, aki Kotromanic István bosnyák fejedelem leánya volt.42 Talán ebben az összefüggésben kell keresnünk Miklós első házasságának létrejöttét is, a feleség I. Lázár szerb fejedelem leánya lett. A Garai fiúk tehát folytatták atyjuk birtoképítő munkáját, 1395 elején megkapták Horváti Péter fia István fiainak összes Valkó, Pozsega és Bács megyei birtokait, amelyekbe hamarosan be is iktatták őket.43 Az év tavaszán pedig Pozsega és Temes megyei zálogbirtokokat kaptak Zsigmondtól.44 Ugyanebben az évben nyerték el Zsig33 A Valkó megyei Szentlőrinc várát Zsigmond % részben elkobozta a Horvátiaktól és Garai Miklósnak és Jánosnak adományozta. A negyedrészt pedig 1395-ben cserélte el Lublóért Horváti Miklóstól és azt a részt is a Garaiaknak adta. ENGEL 2001. V. Várnagyok és várbirtokosok.

34 Zsigmond koronázását követően a Garai testvérek saját seregükkel és Zsigmond cseh zsoldosaival először Temesvár környékén arattak győzelmet az ellenségen. SZALAY 1861, 286-287. Majd Garai serege Horváti Jánost Újlakig üldözte, itt a várat bevéve az ellenség több vezetőjét (többek között Lackfi Imrét, Endre fiát) fogságba ejtette. Horvátinak sikerült a pozsegai várba menekülnie, de Garai körbezárta. Ekkor ígérte meg Horváti, hogy szabadon engedi a királynőket. Ám Pozsega felmentésére szerb csapatok érkeztek, de Garainak sikerült az útjukat elvágni. Közben Horváti megszökött és Boszniába menekült. 1388 tavaszán a Horváti-liga csapatai bosnyák csapatok támogatásával Valkó megyét pusztították, de Garai Miklós legyőzte őket. Horváti Jánosnak sikerült megszöknie, de sokan Garai fogságába kerültek. A foglyokat átadta Zsigmondnak, aki kivégeztette őket. A következő év elején, 1389 februárjában Zsigmond Lázár szerb fejedelem ellen indított hadjáratot, Garai Miklóst pedig követségbe küldte a fejedelemhez, aki apósa is volt. A háború és Garai követjárásának eredményeként a korábban Horváti Jánost támogató szerb fejedelem elismerte Zsigmond uralmát és a magyar fennhatóságot. WERTNER 1897, 920-921.

35 Az 1389. június 20-án vívott rigómezei csatában a Garai fivérek hadserege is ott volt. Ebben a csatában veszítette életét Garai Miklós apósa, Lázár szerb fejedelem. SZALAY 1861, 291.

36 FEJÉR X/4. 665; WERTNER 1897, 924.

37 MÁLYUSZ 1984, 86; ZsO I. 2421. sz.

38 ENGEL 1987a, 417.

39 Doboj vár ostrománál ott volt mind a két Garai fiú, s az ő érdemük volt a vár elfoglalása. SZALAY 1861, 295. Garai Miklósnak nagy szerepe volt abban, hogy Dabisa István bosnyák király találkozott Zsigmonddal és elismerte a magyar fennhatóságot. WERTNER 1897, 921; ENGEL 1987a, 417.

40 ZsO I. 3467. sz.

41 1395-ben Garai Miklós és János is részt vett Kis-Nikápoly ostromában és elfoglalásában. Majd a havasalföldi vajda, Mircse a visszavonuláskor Zsigmond csapataira támadt. Zsigmond Garai Miklósnak köszönhette, hogy megmenekült, aki a visszavonulást fedezte. WERTNER 1897, 921. A román orvlövészek méregbe mártott nyilakkal akarták a királyt megölni. A francia lovagok eléje tartott pajzsaikkal oltalmazták. Garai Miklós és Perényi Péter vitézei pedig az orvgyilkosokat a szikláról a mélybe vetették. SZALAY 1861, 299.

42 FÜGEDI 1986b, 17-18. A házasság hátterére ld. bővebben: ÁRVÁI 2013, 106.

43 ZsO I. 3775, 3826. sz.

44 ZsO I. 3926. sz.

256