Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

mondtól Siklós várát. Ide helyezték a család birtokközpontját Garáról, nagyszabású építkezések eredményeként a várat kastéllyá alakították át, felújították a vár melletti Ágoston-rendi templomot s ide hozatták atyjuknak, a meggyilkolt nádornak pompás, vörös márvány sírkövét és az oltár előtt helyezték el.45 Innen irányították a hatalmas Garai birtokkomplexumot. Ugyancsak ebben az évben szerezték meg Almissa várát a tengerparton, s ezzel tovább erősítették dalmáciai befolyásukat.46

1396-ban részt vettek Zsigmonddal a nikápolyi csatában, ahol a Garai testvérek és Frigyes nürnbergi őrgróf voltak az utóhad parancsnokai.47 A vereség után a király hajón menekült kíséretével Konstantinápolyba, majd a Balkán megkerülésével Dalmácián és Horvátországon keresztül tértek haza.48 Garai Jánost a király Konstantinápolyból előreküldte Magyarországra, hogy a király ellen fordult közvéleményt lecsillapítsa.49 Ezt követően ismét a Tengermelléken találjuk őket. Zsigmond

1397-ben Szlavónia kormányzását is Garai Miklós bánra bízta.50 Ezzel a Garaiak pozíciója tovább erősödött. Garai Miklóst egy évre Arbe,51 1398-ban pedig Garai Miklóst és Jánost Spalato választotta comesévé. Jelentős összeghez jutottak ez által, hiszen Garai Jánosnak Spalato évi 300 aranyat folyósított élete végéig.52 Közben két szigetet is sikerült megszerezniük. Cherso és Ossero szigeteket Garai Miklós elcseréltette Zsigmonddal Tolna megyei falvakért s rögtön magának és testvérének adományoztatta.53 Zsigmondtól megkapták még a két szigeten szedni szokott harmincadot és a sókamarát is,54 Pago sziget lakói pedig sófőzőket és földeket adtak a bánnak és testvérének,55 hálából azért, hogy a szigetet végérvényesen felszabadították Zára fennhatósága alól. A Garai fivérek hatalma azzal vált teljessé, hogy a királlyal az osseroi püspökség feletti rendelkezési jogot, a főkegyúri jogot is magukra ruháztatták.56 1399-ben ugyanis, amikor megüresedett az osseroi püspökség, azt maguk töltötték be. Az új püspök Siklósi Péter fia Pál fia Miklós, az Ágoston-rendi karinges kanonokok provinciálisa lett, aki a Siklósi család utolsó férfitagja volt, akiktől Zsigmond király a várat 1387-ben elkobozta.57

1398 júliusában a Garai fivérek részt vettek a Hervoja bosnyák vajda elleni sikertelen büntető hadjáratban.58 E hadjárat előkészítése kapcsán fontos szerepet kaphatott Garai János is, hiszen Zsigmond olyan tartalmú levéllel kereste meg Trau városát, hogy ostromgépeiket adják át Garai Jánosnak, hogy azt fel tudja használni a várostromokhoz, Trau azonban a király kérését nem teljesítette.59 1400 telén és tavaszán az ő vezetésükkel zajlott a Hervoja elleni háború Boszniában.60

45 CZEGLÉDY 1987; LŐVEI 1994.

46 Almissa, ma Omis Horvátországban. 1386 után Horváti János kezén volt. Garai Miklós mint horvát bán 1395-ben szerezte meg, 1401-ben a spalatoiak foglalták el. ENGEL 2001. V. Várnagyok, várbirtokok.

47 Az utóhad német, cseh, lengyel zsoldosokból, valamint román, szerb és bosnyák katonákból állott. Ennek a csapattestnek voltak parancsnokai a Garaiak. SZALAY 1861, 302-303.

48 Az uralkodó a vesztes csata után nem tért azonnal vissza a töröktől fenyegetett országába, hanem Kanizsai érsek, Ciliéi Herman és Garai Miklós társaságában kellemes tengerparti utazáson vett részt. 1398. január 4-én értek partot Spalatoban. WERTNER 1897, 921; FÜGEDI 1986a, 299-300; ENGEL 1987a, 417.

49 WERTNER 1897,917.

50 1397 májusában Bebek Detre szlavón bán nádor lett, tisztségét Garai Miklós kapta meg. ENGEL 1987a, 416.

51 Zsigmond megerősíti Garai Miklósnak arbei comes-szé történt megválasztását. ZsO I. 1534. sz.

52 MÁLYUSZ 1984, 88. Fennmaradt Spalato város tanácsának levele, melyet Garai Jánoshoz címeztek. Ebben értesítik, hogy 1398 július 9-én testvérével együtt élete végéig a város comesévé választották, évi 300 arany salariummal, mely három részletben esedékes. ZsO I. 5443. sz.

53 ZsO I. 5443. sz. Ld. még: ZsO I. 4722,4762. sz.

54 ZsO I. 5225. sz.

55 ZsO I. 5730. sz.

56 Garai Miklós és János horvát-szlavón-dalmát bánok Zsigmondtól nyert főkegyúri joguk alapján töltik be az osseroi püspökséget. ZsO I. 5756. sz.

57 CZEGLÉDY 1987, 347.

58 1398 májusában Boszniában Hervoja támogatásával Osztója István lett a király, aki szembefordult Zsigmonddal. Hervoja a töröktől kért segítséget. 1398 nyarán Zsigmond hadat vezetett Hervoja ellen, betört Boszniába és Orbász várát vette ostrom alá. ENGEL 1987a, 420.

59 SZALAY 1861, 311-312.

60 Garai Miklós horvát-szlavón-dalmát bán a bosnyákok és törökök elleni hadjárat főkapitányaként intézkedik. ZsO II/l. 29. sz. Ld. még: ENGEL 1987a, 417.

257