Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
SÜMEGI JÓZSEF Báta és a Garaiak1 (Első közlemény) Garai János 600 évvel ezelőtt tett hátai fogadalmának emlékére A bátai bencés apátság Szent Vér ereklyéjének köszönhetően a 15. század első évtizedétől egészen a mohácsi katasztrófáig a Magyar Királyság egyik legjelentősebb kegyhelye volt. A késő középkor legismertebb zarándok helyeit ugyanis három részletes országleírás, Petrus Ransanus, Antonio Bonfini és Oláh Miklós műve is sorra veszi. Valamennyien említik Szent István és Szent Imre székesfehérvári, Szent László váradi, Kapisztrán Szent János újlaki sírját,2 valamint a bátai Szent Vér ereklyét.3 A bátai kegyhely története csak szórványos adatok segítségével rajzolható meg. E históriában, annak minden fontosabb állomásánál találkozunk a Garai család nádori ágának tagjaival. A Szent Vér ereklye első konkrét említése Garai János fogadalmához köthető. 1441 elején Báta közelében szenvedett vereséget Garai László Hunyadi János ellen vonuló serege. 1455-ben Garai László nádor a „díszvendége” az úrnapi bátai búcsúnak. Garai Jóbot, a család utolsó férfi tagját pedig a bátai apátságot gazdagon megajándékozó főurak között találjuk. E tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk egy prominens főúri család és az ország egyik legismertebb kegyhelyének több, mint egy évszázadon át tartó szoros kapcsolatát.4 A bátai bencés apátságot 1093 körül Szent László király alapította.5 A királyi kegyuraság az apátság egész középkori története során érvényesült kisebb-nagyobb megszakításokkal. Először a tatárjárás után került magánlcegyúr l<ezére. Egy 1267-ben kelt oklevél arról tudósít, hogy kegyura 1 A bátai kegytemplom ma Magyarország egyetlen középkori eredetű Szent Vér kegyhelye. Ez a tanulmány arra keresi a választ, hogyan vált egy kegyhely országosan ismertté a középkorban, s ebben milyen szerepe volt az ország egyik legtekintélyesebb arisztokrata családjának, a Garaiaknak. A közlemény első részében emellett tisztelegni kívánunk Garai János 600 évvel ezelőtt tett fogadalma előtt is, így a bán életútját is megkíséreltük részletesen feltárni és bemutatni. 2 CSUKOVITS 2003, 142. 3 Ransanus püspököt nyilván a kegyhely országos híre vezette félre, amikor Báta megyéről beszél, amelyet Bátáról neveztek el, viszont az ereklyéről nagyon pontos leírást ad, bár személyesen nem látta. RANSANUS 1985, 64-65; SÜMEGI 1993, 74. Bonfini két helyen is említi. Először az első könyvben beszél a településről és annak névetimológiáját fejtegeti. BONFINI 1995, 1.1.348. Ugyanő a harmadik könyvben megemlékezik Garai János fogadalmáról és szabadulásáról s említi a bátai monostortemplomot, mely az Oltáriszentségben jelen lévő Istennek van ajánlva. BONFINI 1995, 3.3.130-140. Oláh Miklós Hungária című művének nyolcadik fejezetében először felsorolja a Budától délre fekvő jelentősebb településeket a Duna partján, majd Bátáról azt mondja, hogy tehetős apátság, itt folyik a Sárvíz folyó a Dunába, s híres csodálatos Oltáriszentségéről. ÁCS - JANKOVICH - KŐSZEGHY 1998, 517. 4 A Garai család leszármazására ld.: ENGEL 2001, valamint KARÁCSONYI 1995. A család történetét elsőként Wertner Mór dolgozta fel: WERTNER 1895, 903-938. Garai II. Miklós nádorra vonatkozóan: ENGEL 1987a, 416-419, nádori méltóságára: C. TÓTH 2012. A család házassági kapcsolati rendszerére: ÁRVÁI 2013, vallásosságára: ÁRVÁI 2014. Ugyancsak fontos adatokat és összefüggéseket tartalmaz: MÁLYUSZ 1984. 5 Ezt XII. Benedek pápa 1337. évi oklevele említi: KOLLER 1782, II. 467. Ld. még: GYÖRFFY 1977, 554. 253
