Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

István, Koromszói Péter fia volt.6 Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után visszavette az apátság kegyuraságát, ám a volt kegyúr nem nyugodott ebbe bele és 1311 után Bakócai Egyeddel szövetkezve kirabolták az apátságot.7

Itt bukkan fel először a Dorozsma nemzetség a bátai apátság történetében. Bakócai Egyed ugyanis a Dorozsma nembeli Garai családhoz tartozott. „Kazal” Pál macsói bán és királynéi tárnokmester egyik leányának volt a férje, így sógora volt Garai János veszprémi püspöknek és Alsáni János macsói bánnak is.8 Ebből az ágból alakult ki a Garai-Bánfi család. Ugyanakkor atyai unokatestvére volt Koromszói Istvánnak, akivel a bátai apátságot kirabolták és birtokait lefoglalva tartották.9

Az 1330-as évek közepén került az apátság élére a cseh származású Boleszláv apát, aki megkezdte az apátság anyagi helyzetének rendezését.10 Nagy befolyással rendelkezett a bencés renden belül is, hiszen 1335-ben a pápa a pannonhalmi, a garamszentbenedeki és a bátai apátokat bízta meg a rend reformját előkészítő rendi káptalan megszervezésével.11 Monostora jogainak védelmében a pápát is felkereste. 1337-ben XII. Benedek pápa levelet intézett az esztergomi érsekhez, amelyben felszólította a bátai apátság jogainak és birtokainak védelmére.12 1340-ben Avignonban járt, hogy biztosítsa apátságának jogait.13

Boleszláv halála után Koromszói István és Bakócai Egyed újra rátették kezüket a szeremlei birtokra, s úgy tűnik, az apátságnak csak két évtized múlva sikerült azt visszaszereznie.14

A 14. század második felében a bátai apátság helyzete tovább erősödött. Ezt mutatja az a tény, hogy 1359. április végén Nagy Lajos király Szerbiába vonulva Bátán járt15 és a monostor birtokainak védelmében oklevelet adott ki.16 1367. szeptember 15-én pedig Fábián apát kérésére Nagy Lajos király átíratta Szent László 1093. évi privilégium levelét.17 1377. február 19-én halt meg I. Pál apát. Ránk maradt sírköve arról tanúskodik, hogy az apátságban már ekkor az Európában uralkodó stílusirányzatnak megfelelő művészeti alkotások születtek.18

A Garaiak nádori ága is ekkor tűnik fel Báta történetében. Garai I. Miklós macsói bánként és baranyai ispánként ott volt Nagy Lajos Szerbia elleni hadjáratában, így 1359-ben a király kíséretében Bátán is megfordult. 1360-ban pedig ő közvetített abban az ügyben, amelynek eredményeként Márk bátai apát és Töttös Miklós a közöttük meglévő vitás ügyekben megegyeztek.19

János apát (1377-1400) közel negyed százados kormányzása az apátság virágzásának kezdete, erről tanúskodnak a szép számban fennmaradt források. A monostor ebben az időszakban vált híres kegyhellyé, köszönhetően a Bátán történt csodás eseménynek, majd a Szent Vér ereklyének is.20

6 ÁUO I. 172; PATTON 1996, 50-51. A királyi kegyuraság történetének feldolgozása; KISS 2006.

7 KOLLER 1782, II. 467. Az eseményeket XII. Benedek pápa 1337. március 28-án kelt bullájából ismerjük.

8 ENGEL 2001.

9 PATTON 1996, 51.

10 PRTXII/B. 121.

11 PRT II. 384-385.

12 KOLLER 1782, II. 467.

13 KNAUZ 1890, 71.

14 1331-ben a bátai apát kezén van (Zichy I. 377. sz.), 1341-ben már ismét Koromszói István és Bakócai Egyedé: (Zichy I. 572. sz.), 1354-ben pedig Gergelynek a besenyők ispánjának kezén találjuk (Zichy II. 420,449. sz.), 1362-től ismét a bátai apátságé (Zichy III. 142. sz.), egészen annak török általi elpusztításáig.

15 FEJÉR IX/3. 97.1359. április 30-án a szomszédos Székeséről keltez levelet a király.

16 KŐ FALVI 2006, 279. sz. A pécsváradi konvent jelenti a királynak, hogy Nagy Lajos a bátai monostor számára kiadott általános rendeletének engedelmeskedve Szekcsői Henrik fia Péter mester özvegyét a monostor birtokainak használatától eltiltotta.

17 A Nagy Lajos király által privilegiális formában átírt Szent László-féle oklevél egy részletét, mely Nyárád birtokra vonatkozott, Szécsényi Frank országbíró átírta 1404. június 27-én. Zichy I. 1. sz.; Zichy V. 313. sz.

18 VÁRADY 1984,105-110.

19 Zichy III. 129. sz.

20 A Szent Vér magyarországi tiszteletét és ebben Báta szerepét legutóbb a Pécsi Egyházmegye monográfiájában foglaltuk össze: SÜMEGI 2009, 502-513. Európában a legjelentősebb Szent Vér kegyhelyeket feldolgozta: BAUERREISS 1931. A magyarországi Szent Vér kegyhelyek és a bátai kegyhely történetével újabban foglalkozott: PÁSZTOR 1940, 133-138; TÜSKÉS - KNAPP 1986, 76-116; BÁLINT - BARNA 1994, 65-68. Mi is korábban több tanulmányt szenteltünk a témának, melyek főleg a bátai kegyhely történetével foglalkoznak: SÜMEGI 1991; SÜMEGI 1993; SÜMEGI 1998; SÜMEGI 1999; LAKATOS - SÜMEGINÉ - SÜMEGI 2000; SÜMEGI 2005; SÜMEGI 2006. A Szent Vér liturgikus tiszteletének legjobb összefoglalása: RADÓ 1998,187-194.

254