Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében
tői a borfeldolgozó technológián át, a kész bort hosszú időn át érlelő és tároló pincekapacitásig) olyan jelentős, hogy körülbelül egy generáció alatt térül meg. Ezért van óriási jelentősége az innovációs támogatásoknak. Mind a magyar, mind az Európai Uniós pályázatok kihasználása óriási jelentőséggel bírt és bír jelenleg is a pincészetek fejlesztése, továbblépése érdekében. Mind az uniós csatlakozás előtti, mind a csatlakozás utáni pályázatoknak és pénzügyi támogatásoknak megszabott, határozott célja volt. A pénzügyi támogatások lépcsőzetesen, fokozatosan segítették hozzá az induló borászatokat szőlészetük, pincéjük, borfeldolgozójuk kiépítéséhez, és az ehhez tartozó jelentősebb technológiai háttér beszerzéséhez. Éppen ezért az igazán nagy volumenű ingatlanfejlesztésre vagy építésre (pince és borfeldolgozó építése, bővítése, tárolókapacitás kialakítása) kiírt pályázatok ideje a 2000-es évek elején lejárt.59 A későbbi pályázatok már a meglévő egységek fejlesztését, bővítését célozták meg. Az elmúlt években és jelenleg az Unió számára az európai színvonalú borászati vállalkozások támogatása és a minőség konstans fenntartása a cél. Erre tud ráépülni a minőségi vendéglátás, a hazai és nemzetközi borturizmus. Ehhez azonban megfelelő szálláshelyek kialakítására van szükség. Az uniós pályázatok következő szakaszában főként ezek a fejlesztések kerültek előtérbe. Természetesen ezek mellett nagy segítséget jelentettek és jelentenek az évenként kiírásra kerülő eszközvásárlásra (például: hordók, traktorok) és szőlőtelepítésekre vagy felújításokra kiírt pályázatokat, melyeket a borászatok mindegyike szinte kivétel nélkül igénybe vesz. A pályázatok kapcsán mindig figyelembe kell venni a hozzá adott önerőt, illetve elő- vagy utófi- nanszírozásos jellegét. A korai ingatlan beruházásokat komolyabb összegekkel, általában 50%-os (vagy nagyobb) állami résszel támogatták, melynek egy részét előre utalták. Ez zökkenőmentessé tette a munkák elkezdését. A jelenlegi pályázatoknál (például: eszközbeszerzés) általában 55-60 %-os önrészt kell hozzátenni, és a vétel lebonyolítása, majd a pályázati összeg elszámolása után az utófinanszírozási konstrukció miatt, majdnem egy év múlva jut hozzá a borászat a pénzéhez. Ez erősen megnehezíti a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit, mert ha nem áll rendelkezésükre a teljes összeg, hitelből kell megfinanszírozni a munkát, amit nem minden borászat engedhet meg magának, vagy vállal szívesen. Mészáros Pál kellő érzékkel és figyelemmel használta mind az Európai Uniós csatlakozás előtti, mind az utáni pályázati lehetőségeket. 1995-ben a sikeres telephely fejlesztési pályázat adott lehetőséget a Damjanich utcai borfeldolgozó modernizálására. Majd 2000-ben a Széchenyi Terv segítségével vették meg a Kossuth Lajos utcában lévő 200 éves pincét, melyet lebontottak, és az eredeti formájára, eredeti anyagokkal építettek újjá. Gyakorlatilag ez vált a borászat központjává: benne pincét, kóstolótermet, vendégházat és irodákat is kialakítottak. 2010-ben üzemelték be a Damjanich utcai telep új feldolgozóját, palackozóját, és bővítették a pince hordó- és palackos tárolókapacitását, szintén részben pályázati forrásokból. A támogatás intenzitása pályázatonként változó volt, de általában 50-65% között mozgott, a további önrészre pedig „érdemes volt hitelt felvenni”. A korán elinduló Takler borászat is óriási beruházásokat, majd fejlesztéseket hajtott végre pályázatok segítségével. Legelőször a Decsi hegyen családi tulajdonban lévő tanyát újították fel, majd irodákkal, borfeldolgozóval látták el 1998-2000 között. Óriási lépés volt az AVOP és a EMVA60-s pályázatok elnyerése, melyek során felépült új épületszárnyuk, benne a panzióval, kóstolóteremmel, illetve a látogatók számára is nyitott Borszentélynek nevezett pincéjükkel együtt. A Vesztergombi borászat indulása után a növekedés, fejlődés érdekében szintén ki tudta használni a pályázati források nyújtotta lehetőségeket. A jelenleg birtokközpontként is funkcionáló Borkút utcai borászatuk kialakításába részben a 2001-es Széchenyi pályázat segítségével fogtak bele, melynek következtében felépült a mai pince, borfeldolgozó- és tároló (benne palackozó), kóstolóterem és 59 Interjú Eszterbauer Jánossal. 60 Az AVOP = Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2004-2006 között, az EMVA = Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pedig 2007-2013 között határozta meg a vidékfejlesztés irányát. 566
