Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Kápolnás Mária:Fényképészek és műtermek Tolna megye Központi járásában a 20. század első felében
alakítson ki néhány házzal odébb, a Molnár Bernát-féle házban. Már 1911 nyarán bejelentette a költözést őszi dátummal: „Műterem áthelyezés. Borgula Ede fényképész műtermét ol<tóber havában Széchenyi utca, Molnár Bernát-féle házban most építendő modern, kényelmesen berendezett műterembe helyezi át. Az uj műterem fővárosi mintára épül és speciálisan lesz felszerelve, kényelmes váró és öltözőszobákkal.”22 Az építkezés azonban nem készült el a tervezett időre, sőt fél éven keresztül reklám sem jelent meg az újságok1-2. kép. Körmöczné portréja és a kép verzója ban. Legközelebb akkor találkozunk Borgula Edével, amikor elkezdi új műtermének bevezetését fél évvel később. „Megnyílik???áprilisban??? Borgula Ede új, fővárosi mintára berendezett fényképező-terme Szekszárd, Széchenyi u. 642. Molnár féle ház. Kényelmes váró és öltözőszoba. Speciálista hölgy és gyermekfelvételekben.”23 A megnyitás tényéről 1912. április 21-i újság számol be először, majd hónapokon keresztül ez a hirdetés jelenik meg.24 Megváltozik a verzó, a kabinetképeken kék helyett fekete nyomással készül. Az előlapon a szöveg változatlan, a hátlapon középen vagy baloldalon új embléma és szöveg található. Babérkoszorúba foglalt felirat „Borgula Ede Fotóművészeti műterme Szekszárd Széchényi u. 642. (Molnár ház). Alatta: „Specziálista Divatos hölgy és gyermek felvételekben. Modern műterem, kényelmes öltöző szalon. Nagyítások, festmények életnagyságig. Utánrendelési szám:” A képek stílusa, a berendezés nem változik, a környezet azonban igen, például Borgula Andrásné és Judit képe a műterem ablakánál, Borgula Vilmosné, Koncz Mária és húga kabinetképe pedig házuk udvarán készült. Reklámokkal ezután hosszabb ideig nem találkozunk, ám a műterem kitűnően működik és rangos szakmai elismeréseket szerez: Borgula Edét Berlinben a nemzetközi kiállításon éremmel és oklevéllel tüntetik ki képeiért, Pécsett az országos fényképkiállításon plakettel jutalmazzák.25 A Tolnavármegye és a Közérdek 1913. március 3-án tudósít a neves eseményről: Magyarfotóművészet sikere külföldön. A hazai fotóművek utóbbi évek alatt egy színvonalra emelkedtek a külföld fotótermékeivel, és ma már nemcsak a főváros előkelő fotográfusai állnak a külföld elé művészi arcképekkel, hanem kezd már a vidék is tért hódítani a nagy nemzetközi versenyben. A most lezajlott berlini nemzetközi művészi fényképkiállítás és szakversenyen amerikai, angol, francia, német, olasz, belga, osztrák és magyar stb. nemzet első fotóművészeiből összeállított jurye modern művészi arcképeiért Borgula Ede szekszárdi fényképészt egy nemzetközi érem és elismerő oklevéllel tüntette ki. E kettős kitüntetés, mely városunk fényképészetét érte, annál inkább értékes, miután az egész világból 6000 kiállító vett részt, mégis ily kitüntetésben részesült, mint magyar vidéki fotográfus. Az összes kitüntetett arcképek az 1913. évben Berlin, München, (KLINZ ER FÉLE HÁZBAN) UTANRENDELÉSEK ESZKÖZLÉSE VÉGETT A LEMEZ MEGÖRIZTETIK í; v, - J 22 Tolnavármegye és a Közérdek 1911. aug. 21; 31; szept. 21; Tolnamegyei Közlöny 1911. aug. 27; szept. 10; 24. 23 Tolnavármegye és a Közérdek 1912. márc. 26; 28; ápr. 1; 4; 6; 15; 18. 24 Tolnamegyei Közlöny 1912. ápr. 21; jún. 2; 9; 16; 20, júl. 7, 21, 28; aug. 4. 25 A képek verzóján és a hirdetésekben értesülünk ezekről. 510
