Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Lovas Csilla: Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos
résztvevője és a háttér csak jelzésszerűen megjelenített. Olyan, mint egy kimerevített filmkocka, a jelenet balról jobbra halad, kompozíció nem lezárt, a balról érkezőket csak félig látjuk, jobbra pedig a „képkockából” már kivágtatott lónak csak a hátsó lábait látjuk. Ez is a mozgás illúzióját erősíti. Megint pontos és energikus, de nem túl részletes vonalakkal körbehatárolt formák és kevés, foltszerű színek jellemzik a kompozíciót. A negyedik lapon a nézőpont fordított, a szemlélő a kozákok mögött áll, akiket szemből és jobbról huszárok támadnak. Mindkét képeslap jelenetét illetve annak részletét más formában többször is megrajzolta Garay, a huszár és a kozák bajvívását egy gyors ceruza-vázlatán a huszár alakját látjuk szemből. Egy német nyelvű ismeretlen lapban megjelent rajzon (19. kép) a párharcot közelebbről szemlélhetjük.43 Garay a kép terét átlósan kitöltve a jobb sarokba helyezi a fő alakokat. Bal oldalon, fent a háttérben zajló csatát jeleníti meg. A jobb sarokban hátulról látjuk a huszárt, a szokatlan kivágatban a ló feje lemarad a képről. A kozákból a jobb felső szélen csak hatalmas kucsmás fejét és magasba lendülő karját látjuk. Az átlós szerkesztés a huszár hátralendülő kardjának vonala képátlóval párhuzamos, ugyanakkor a huszár teste, puskája, a lova lobogó farka és a kozák hátralendülő kardja mind merőleges erre az átlóra. A mesteri szerkesztés és hatásos kompozíció, a nézőben azt a hatást kelti, mintha maga is csak néhány lépésre lenne a huszár mögött vagy egy film közeli felvételét nézné. Garay Borsszem Jankó ban megjelent az egész oldalas rajzai,44 gyakorlatilag nem karikatúrák, a humor forrása legtöbbször nem magában a képben, hanem a legtöbb estben a képaláírásban rejlik. Szerepük a lapban egyrészt az aktuális katonai események, főként és elsősorban a huszárság hősiességének bemutatása, illetve háborúban is felbukkanó baka vagy huszár humor felvillantása. Kevesebb példa akad a karikaturisztikus ábrázolásra {Közösfürdő Galíciában; A muszka bort rekvi- rál; Hadifogoly-élet az Amur mentén (20. kép); Lovagol a doktor). A rajzok nagy többsége azonban a Lyka által „elbeszélő jellegűnek’’ nevezett naturalista-realista alkotás. Lényegre törő, ugyanakkor valósághű részletességgel ábrázolt alakok, katonai felszerelés, mozdulatok és gesztusok. Háborús életképek ezek, elsősorban a huszárok életéből vett témákkal: búcsúzás a bevonulás előtt, lovak bevagonírozása, a sebesült huszárt társai veszik körül, huszárcsapat a hegyvidéken, ünnepek a csatamezőn, katonák a lövészárokban, huszár az orvos előtt. {Mennek a huszárok; Csata előtt; Huszárbánat; Huszárok a szentestén; Magyar katonák, orosz foglyok*5 (21. kép); Megkésett jelentés; Huszárok a hegyvidéken; Háborús foglalkozás; Farsang afödözék mellett; Gazdátlan huszárló; Amit a huszár meglát; Apák és fiák; Melyik dicsőbb? Melyik nagyobb? Váratlan kérdés; Fölváltáskor; Bakahumor a lövészárokban (22. kép); Vezényszó a vasúton; A huszár panasza). Számos lovas párharcot, vágtató huszárokat és csatajelenetet is láthattak az újság olvasói {A régi bosszú; Rajta! Rajta! Ki a Kárpárokból; Szelíden; Huszárok a lövészárokban; Kardvágás; A Visztula mellett; A Visztula partján; A honvéd meg a kozák). A háború kezdetén a képzőművészetben jellemző tendenciára, a vallásos és a patrióta érzelmek összekapcsolására, Garay rajzai között több példát találunk.46 (Huszárok a szentestén; Megszületett ...és a jámbor pásztorok nehéz fegyverben járulnak vala elébe, hogy imádnák őtet) Ennek a szinkre- tista szemléletnek a csúcspontját Garay esetében A magyar honvéd Pantheonja (23. kép) című 1916 januárjában publikált rajz jelenti. A felhőkön álló szárnyas Géniusz alak felé a dicsőség fényétől elvakított katonák lépnek sorban. A sok százezer honvéd, aki teljesítette erkölcsi kötelességét és részt vett a harcban, a halál által nyeri el győzelmet, az örök dicsőséget az égben.47 Húsvéti rajza A Golgotha, Húsvéti látomás 1916-ban (24. kép) alcímet viseli. Szélfútta, elhagyott csatateret ábrázol, egy 43 WMMM KGY. ltsz: 99.57. Újságkivágat, WMMM KGY dokumentum. Itsz: 97.222. 44 Lsd. Melléklet 45 Ennek a rajznak a változatát a Garay leszármazottak őrzik. 46 Balázs 2014, 12. 47 Borsszem Jankó 1916. jan. 16. A rajz mellett közölt vers: ,A győzelemnek megnyílt kapuján /magyar honvéd sok százezre lépdel/ babérágat s rózsát nevetve tépdel./ Vesszen a gyáva, elülve, pulyán! // Megy minden szenvedések ellene, Veszély torkába, halálba, az égbe.../vezess, vezess az örök dicsőségbe, oh dicsőség tündöklő szelleme!” 485
