Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Lovas Csilla: Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos

országosan ismertté. Forrásértékűek a népélet témaköréből készült festményei, tus- és ceruzarajzai. A mindennapi megélhetést részben a Borsszem Jankó és a Kokas Márton című élclapoknak készített illusztrációk, karikatúrák biztosították számára. A Borszem Jankó egyik rovata a Vidéki trombita a feudális és műveletlen vidéki Magyarországot állította pellengérre a „mucsai” történetekben. Az állandó paródiává fejlődött rovat egyik karikatúristája az 1890-es évektől Garay Ákos volt. Számos könyvhöz készített illusztrációt, több képeslapsorozatot rajzolt a gyomai Kner Nyomda és más kiadók számára: a magyar huszárokról, népi életképekről, lovas katonákról és az I. világháborús eseményekről.

Garay Ákost hazafias érzelmei és katonai eszményképe, a huszárság iránti lelkesedése a háború kezdetekor azonnal a frontra szólította. Már 1914 augusztusában az északi fronton rajzolt6, mint polgári ruhás művész. Harctéri rajzai főként Borsszem Jankó című élclapban jelentek7, egy-egy alkalommal külön kihangsúlyozva, hogy Garay a frontvonalból küldte rajzát az újság számára. A nehéz körülmények azonban hamar próbára tették szervezetét: „Mennyit s minő nehézségekkel küzdve dolgozott s mily pokoli gúny ja a sorsnak: a lánglélek most is ott győz, szenved vitéz fiainkkal a harctéren, de a gyönge szervezet kimerül s a művész kénytelen lemondani élete legszebb álmáról” - írta a harctérről hazatérni kényszerülő barátjáról Csók István 1915 elején8. A betegség okozta kényszer- pihenő nem tartott soká, a következő évben korosztálya is sorra került, besorozták népfölkelőként a Vilmos huszárokhoz. A Borsszem Jankó 1916 márciusában közli Garay hadba vonulásának (2. kép) hírét és huszárruhás arcképét.9 A sajtóhírek szerint április elején hadikórházba kerül és megműtik és egy hónapi lábadozás után a hónap végén szabadságot kap.10 A következő híradás alapján novemberben11 már román fronton van az ezredével, onnan küldi rajzait. Az év végén azonban újra súlyosan megbetegedett,12 felesége már életéért aggódott. További katonai, illetve harctéri szolgálatáról nincs adatunk.

Garay az újságokban megjelent műveit összegyűjtötte és lapkivágat formájában megőrizte.13 Garay olyan nagy számban ontotta a rajzait, hogy még a saját maga által őrzött anyag sem teljes, de mégis átfogó képet ad munkáiról. Ez alapján a legtöbb „harctéri rajza” 1914-1916 között jelent meg.14 A tanulmány ezt a korszakot vizsgálja elsősorban és Wosinsky Mór Megyei Múzeum képzőművészeti gyűjteményben lévő rajzok, vázlatok és a lapkivágatok alapján.

Az első világháborús harcok művészi ábrázolásának nehézségét a korabeli kritika is felismerte. A háború ábrázolásának évszázados hagyománya, a lovasság összecsapásában kicsúcsosodó csataképfestészet lehetetlenedik el az 1914-es csatatereken. Dömötör István 1915-ben egy kritikájában így fogalmazza meg a problémát: ,Az emberek? Hogy hol vannak a rettenthetetlen gyalogosok s a

6 A WMMM Képzőművészeti gyűjteményében őrzött I. világháborús rajzokon „északi hadszíntér 1914" augusztus és december közötti datálásokkal találkozhatunk.

7 Adatok hiányában egyelőre tisztázatlan, hogy Garay pontosan milyen státuszban rajzolt a fonton 1914-15 között. Lyka 1916-os kritikájában nevezi „polgári ruhás művésznek” lsd. LYKA 1916. 14. Ez a megnevezés utalhat sajtótudósítói státusra, hiszen azok a művészek, akik nem értek el tiszti rangot, polgári ruhát és „KPQ” vagy „művészet” feliratú karszalagot viseltek. Lsd. GORDA, 2012.

51. Azonban Garay neve sehol sem szerepel a Satóhadiszállás művészeit felsoroló, eddig feltárt dokumentumokban. Meglehet, hogy külön engedéllyel saját költségén utazott a frontra, s a BJ mint állandó munkatársának közölte rajzait.

8 CSÓK 1915,97.

9 Közhuszár Garay Ákos. Portré. Sinkovics rajza. BJ 1916. március 19.

i° TVK 1916. ápr. 13.4. Garay Ákos festőművész betegsége.

11 TVK 1916. november 16. 2. Garay Ákos a harctéren „Garay Ákos a jeles rajzolóművész a harctéren van, hogy rajzoló ceruzája ismert dicsőségét - harci babérokkal is övezze. Ezredével már majd átjutott Romániába, mikor hadosztályát más posztra helyezték át, ahol most ezrede a legnagyobb dicsőséggel állja meg a helyét és szerez halhatatlan nevet a háború történetében..!’

12 Garay Ákosné Sós Gizella képeslapja Garay Bélának 1916.12. 28. „Ákos tegnap 14 napi szabadságra haza érkezett, az éjjel lázas lett, most 39 fokos lázzal fekszik erős influenza vagy más ok lehet, mégnem tudjuk."W'WM KGY dokumentum gyűjtemény ltsz:2015.1.3

13 A lapkivágatokat dokumentálás céljából gyűjtötte. Az eredeti rajzokat igyekezett értékesíteni, sokszor újságkivágatra fel is jegyezete kihez került az adott mű. Garay lapkivágatait a WMMM Képzőművészeti dokumentumgyűjteményben őrizzük.

14 A lapkivágatok között nincs 1916 után megjelent rajz, ennek az is lehet a magyarázata, hogy Ágai Adolf alapító-szerkesztő halálával (1916. szeptember 22.) Garay helyzete is megváltozott a lapnál. A szerkesztést átvevő Molnár Jenő és Bér Dezső a lap célközönségét a nagypolgári réteg helyett szélesebb körben képzelte el. Garay konzervatívabb, naturalista-realista rajzai, vagy ahogy a kortársak nevezték „magyaros humort” képviselő stílusa ekkora már elavultnak hatott a fiatalabb generáció modern rajzai mellett.

480